A hír: Leszbikussá változtatott nőstény egerek
Egyszerű eljárással, az embrionális korban lévő nőstény egerekben az ösztrogénszintet szabályozó FucM-gén kikapcsolásával érték el a dél-koreai tudósok, hogy az idővel felnőtt állatok visszautasították a hímek közeledését, és inkább nőstény társat próbáltak találni maguknak. A mutáns nőstény egér agyában olyan – kissé megváltozott – fejlődés zajlott le, amely szexuális preferenciája tekintetében hasonlóvá tette a hím egerekhez – mondta el Csan Kju Park, a kutatás vezetője. A tudósok régóta kutatják, hogy a génállománynak van-e köze a homoszexualitáshoz, ám a tanulmány szerzői leszögezték, hogy lehetetlen megmondani, vajon mostani felfedezésük kapcsolatba hozható-e bármilyen módon az emberi szexualitással. (MTI)
Különvélemény Karafiáth Orsolyától
Legyen Ön is leszbikus! Talán így hangzana a hangzatos szlogen, amellyel e kísérlethez az alanyokat toboroznák. Nézzük, kik lennének a potenciális jelöltek. Talán Andi, aki bő évtizede él egy rossz kapcsolatban; az érzelmi hullámvasútra már reggel felül, gyűlölik és szeretik egymást, kéthavonta szakítanak, de aztán elég egy rossz pillanat, egy óvatlan érintés, hogy megint az ágyban, azaz a kapcsolat közepén találják magukat? Andi – a szöveget látván – elgondolkodik: „Hoppá, hogyan tudnék megszabadulni ebből a szexuális rabszolgaságból? Csak így! Hátha ez a kísérlet eltávolít a bestiális Csabitól, és – mondjuk – a szintén szerencsétlen, pasifüggő Zsófi karjába lök?” Meg is mutatja Zsófinak a reményt adó sorokat, mire ő is elgondolkodik. „Ezer éve nem találtam senkit, hiába csüngök a társkeresőkön. Trógerek, zombik, kalandorok hálójába kerülök mindig, ha nem másnap reggel, hát egy hónap múlva már úgyis vége a románcnak. Ha a nők vonzanának… biztosan más lenne minden.” Felkapná a fejét Hédi is, aki egészen konkrétan úgy érzi, férfi és nő között lehetetlen az összhang, de hiába próbálkozott be eddig a saját nemével, nem működött a kémia, már a csóknál zavarták a mellek, az ismerős illat, a smink. Heniben is fellángolna a kíváncsiság. Ő eddig ugyanis frigidnek gondolta magát, nem lelte semmi örömét a szexualitásban, pedig már mindegy volt, milyen nemű az alany, csak valami történjék. A vicc kedvéért tenne egy próbát Zita is, aki már úgyis leszbikus, csak most kíváncsi lenne, észreveszik-e.
Mindez elég bizarr feltevés, csak a szélsőséges eseteket soroltam, nem hiszem, hogy bárkinek kedve lenne a szexuális beállítottságával szórakozni. Kérdés persze, mit ígérnek a tudósok. Ígérnek-e leszbikusboldogságot? Ígérik-e, hogy örömünket leljük majd tényleg saját nemünkben? És ha nem jön be a dolog, visszafordítható-e a folyamat, vagy örökké leszbikusak maradunk? Én egyébként nem hiszek ebben az egészben.
Nem gondolom, hogy ebben a nemváltó világban (mert az, ugye, világos, hogy tolódnak el a határok, hasonulnak a másodlagos nemi jellegek, tarolnak a férfias nők és a lányos fiúk) ilyen éles kategóriákról kellene beszélnünk. Elmosódnak lassan a nemi szerepek közötti határok is. Persze a gyerekvállaláshoz kell egy hím- és egy nőivarsejt, de ez bármikor megoldható. Egyik biszex barátom szerint minimum tíz nem létezik, de az emberben csak egy lélek van, és a szerelemben nem a test, hanem a lélek keres társat. És a lélek lehet bármilyen keretben, ha összeforrnak, semmi más nem számít. Azért remélem, az egérkék így is, úgy is elboldogulnak egymással…