|
Egy terhessége 5. hetében lévő kismama megpályázott egy iroda-asszisztensi állást egy tanácsadó cégnél. Arra gondolva, hogy a terhessége az irodai munkára való alkalmasságát nem befolyásolja, állapotáról nem tett említést az állásinterjú során. A szokásos kérdésre, miszerint tervez-e gyereket, illetve mikorra tervezi, ő a szokásos kitérő választ adta: még nem tudja, majd ha anyagilag is rendeződik az élete, esetleg. A hosszan elhúzódó felvételi eljárás miatt, az utolsó interjún már látható volt a pocakja, és ez gyanút ébresztett a cég HR vezetőjében. Aki azzal a kéréssel állt elő, hogy hozzon orvosi igazolást arról, hogy nem állapotos, ellenkező esetben nem áll módjukban alkalmazni őt a cégnél. A kismama kétségbeesésében ügyvédhez fordult, aki megnyugtatta őt, hogy a cég képviselőjének az eljárása teljesen jogellenes, mivel a jogszabályok és a bírói gyakorlat szerint is kifejezetten tilos a munkavállalót vagy az álláskeresőt a terhességét kizáró igazolás bemutatására kötelezni vagy az állás betöltését ilyen igazolástól függővé tenni (kivéve persze, ha ez a nő vagy a magzat egészsége érdekében szükséges). A várandós nőt sem az álláskeresés során, sem a munkaviszonyban nem érheti amiatt hátrány, hogy gyermeket vár vagy hogy terhességéről nem tájékoztatja a munkáltatót. |
Kiszolgáltatott munkavállaló, vagy mégsem?
A munkáltató annak érdekében, hogy megpróbálja felmérni, vajon a meghirdetett állásra pályázó alkalmas-e a munkakör betöltésére, mind szóban, mind írásban kérdéseket tehet fel a pályázónak. Egészen addig, amíg ezek a kérdések annak a megállapítására irányulnak, hogy az adott pályázó szakmailag alkalmas-e a meghirdetett munkakör betöltésére vagy a létesítendő munkaviszonnyal kapcsolatban lényeges információt hordozhat, a pályázó köteles ezekre a kérdésekre válaszolni és köteles a valóságnak megfelelő adatokat adni a munkáltató számára.
Előfordul azonban, hogy a munkáltatók olyan kérdéseket is feltesznek a felvételi eljárás során, amelyek semmi köze az adott munkakörhöz. Így például ha a munkáltató a családi állapotunkról, magánéletünkről, vallási hovatartozásunkról, szexuális beállítottságunkról, káros szenvedélyeinkről vagy akár lakáskörülményünkről érdeklődik, azt teljesen jogszerűtlenül teszi, tehát ezekre és hasonló kérdésekre – egy esetleges udvarias figyelmeztetés mellett – a választ jogosultak vagyunk megtagadni.
Az álláskeresők nagy része persze úgy érzi, hogy a munkáltatóval szemben kiszolgáltatott helyzetben van, az alárendelt pozíciója miatt nem teheti meg, hogy a válaszadást az ilyen, nem jogszerű kérdésekre megtagadja. A pályázó ilyenkor azt érezheti, hogy amennyiben a választ megtagadná, eleve esélytelenné válna a meghirdetett állás elnyerésére. És a munkaerőpiac jelenlegi helyhete szerint az ember nem kockáztat. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy az egyébként jogszerűtlen kérdés számunkra sértő, kellemetlen vagy indiszkrét-e. Ha úgy érezzük, hogy a kérdésre adott válaszunk nem befolyásolja negatív módon a velünk kapcsolatos döntéshozatalt, a kérdésre válaszoljunk, hiszen a cél mégiscsak az, hogy a munkáltató képviselőjében szimpátiát keltsünk és végső soron mi kapjuk meg a meghirdetett állást. Amennyiben nem tudjuk eldönteni, vajon a „tiltott” kérdésre adott válaszunk hogyan befolyásolja a munkáltató döntését vagy csak egyszerűen indokolatlanul indiszkrétnek érezzük a kérdést, azt javasoljuk, hogy nagyon udvariasan kérdezzünk vissza az interjúztatónál, hogy a kérdésre adott válaszunk mennyiben nyújt releváns, lényeges információt a munkakör betöltéséhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy ha ezt megfelelő stílusban tesszük, akkor ahelyett, hogy mi pironkodnánk, a munkáltató képviselője fogja magát kényelmetlen helyzetben érezni.
Szigorú szabályok
Arra a kérdésre, hogy vajon alkalmazható-e bármilyen szankció azzal a munkavállalóval szemben, aki az állásinterjún a személyiségi jogait sértő kérdésre nem a valóságnak megfelelő választ adott, egy ombudsman-i állásfoglalás kifejezetten azt a választ adja, hogy nem. A munkavállalót tehát nem érheti semmiféle hátrány a későbbiekben azért, mert a munkáltató jogszerűtlenül feltett kérdésére nem valósághű választ adott, hiszen itt a munkáltató az, aki eleve egy nem a szabályoknak megfelelő helyzetet teremtett.
Tippek álláskeresőknek, ha gondban vannak a válaszadással
• Amennyiben számodra nem sértő vagy egyébként nem indiszkrét a kérdés, és nem érzed azt, hogy a válaszod miatt diszkriminatív döntés születhet, a kérdésre nyugodtan válaszol!
• Visszakérdezhetsz, hogy mennyiben van jelentősége a kérdésnek az állás betöltésével kapcsolatban?
• Megtagadhatod a válaszadást, a személyiségi jogaidra és az adatvédelmi törvényre hivatkozva.
• Ha úgy érzed, hogy lényeges jogsérelem éri, az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulhatsz állásfoglalás végett.
• Végső soron, ha a munkáltató jogszabálysértő eljárása miatt bizonyítottan jogsérelem ér (pl. kizárólag a diszkriminatív kérdések miatt nem kapja meg az állást), bírósághoz fordulhatsz. Itt azonban kiemelnénk, hogy annak bizonyítása, hogy a munkáltató nem a szakmai megfelelőség alapján döntött, hanem diszkriminatív módon járt el, a pályázót terheli és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez bizony nem könnyű feladat.