Világéletemben tanárnak készültem. Az általános iskolában Szekszárdon Zsolnay-módszer szerint tanultunk, mi voltunk az országban a bemutató csoport, és állandóan jöttek hozzánk tanárok, mi pedig imádtunk szerepelni. Az osztályfőnökünk karizmatikus személyiség volt és nagy hatással volt rám. A gimnáziumban még mindig tanár akartam lenni, de aztán amikor felvetődött a pályaválasztás kérdése, máshogy alakult minden. „Édes kislányom, meg kell élni valamiből“, maradjunk a racionalitások talaján – így a nővérem jogász lett, én meg közgazdász, szépen elosztottuk egymás között ezeket a szakmákat. A pécsi közgazdasági egyetem elvégzése után pár évig dolgoztam is pénzügyi területen. Egy ideig a családi cégnél pénzügyi koordinátorként és gazdasági vezetőként, majd egy felszámolóbiztos helyetteseként dolgoztam.
Könyvelő, pályázatíró és ügyintéző egy személyben
Közben több tanfolyamot, elvégeztem, amelyekről,azt gondoltam, hasznos lehet később a munkavállalás során, így a mérlegképes könyvelői szakot, az európai pályázatírói és projektmenedzser tanfolyamot és társadalombiztosítási ügyintézőit is. Néhány évvel ezelőtt édesapámat megkereste egy ismerőse, hogy szuper versenylova van, mi lenne, ha megnézné. Aztán nekünk is lett lovunk, először öt, most meg már kétszáznál tartunk. Merész ugrás és váltás volt. A lovakhoz mindig is kötődtem, gyerekkoromban is lovagoltam, de meglehetősen rendszertelenül. Jelenleg is a Telivér Farm Kft-t vezetem és irányítom. Lovakat futtatunk a Kincsem Parkban és tenyésztés az elsődleges profilunk. Míg korábbi munkahelyeimen csak a számokkal foglalkoztam, itt viszont ahhoz, hogy a teljes rendszert átlássam, bele kellett tanulnom a lovakkal kapcsolatos kérdésekbe is.
| Fotó: Tóth Milán |
Az első év a csendben figyelésé
Az első évben csak csendben figyeltem, hogy bánnak a lovakkal, hogyan lehet hozzájuk közeledni, ellenőrizni a lábukat. Most már ott tartok, hogy néha merek vitatkozni a trénerrel bizonyos kérdésekben. A pedigré és a lovak származása is mostanra már a fejemben van. Mindent meg kellett tanulnom a lovakról, a tartásuktól a takarmányozásukon át az állatorvosi kérdésekig. Tavaly elvégeztem egy lovas sportoktatói képzést, hogy még nagyobb rálátásom legyen, és mert a terveink között szerepel, hogy egy lovardát is nyitunk. Véletlenül csöppentem bele ebbe a szakmába, de most már nagyon nehezen tudnék kiszakadni belőle, mert aki egyszer a lovak közelébe kerül, abból örök szerelem lesz. Korábbi tanulmányaim mégsem voltak haszontalanok. Rengeteg olyan döntést kell hoznom, amit gazdasági oldalról kell, hogy megközelítsek. Másrészt a közgazdasági egyetemen szerzett ismerettségekből olyan kapcsolatrendszer alakult ki, amit ezen a területen is jól ki tudok használni.
| Fotó: Tóth Milán |
A B-tervem éppen itt növekszik a hasamban, szeptemberre várom a babánkat. De mindemellett nem tervezem leadni az irányítást. Jelenleg azt gondolom, hogy ugyanúgy ki fogok járni a lovakhoz és felügyelni a történéseket. Akit ez egyszer beszippantott, az nem tud szabadulni.