Leg, leg, leg…!

nlc | 2010. Augusztus 11.
Lassan hagyomány, hogy a Sanoma Budapest Médiaakadémiájának hallgatói közül jó néhányan a Nők Lapja szerkesztőségében tölthetik szakmai gyakorlatukat. És ezzel valóra válik régi álmuk, hogy ott tehessék meg első lépéseiket az újságírópályán, ahol mindig is szerették volna. A legeslegkedvesebb magazinnál, amely szinte gyerekkoruktól kezdve végigkíséri életüket.

De vajon milyen legeket adott nekik még ez a pár hónap?

Erről faggattuk immár végzett, friss kollégáinkat, akiknek nevével – reméljük, a jövőben is – olvasóink egyre gyakrabban találkozhatnak majd.

 

Jónap Rita: A LEGIZGALMASABB FELFEDEZÉSEM

az volt, hogy egy-egy beszélgetés nem pusztán nekem jelentett örömet, hanem az interjúalanyomnak is. Kiderült, hogy egy-egy „vallomás” után sokan rácsodálkoztak az életükre, megkönnyebbültek, újragondoltak és átértékeltek dolgokat.

 

Oszoli Annamari: A LEGHEZEBB PILLANAT

volt pályakezdőként átlépni annak a szerkesztőségnek a küszöbét, amelyről évekig csak álmodtam, és egyben a legfelemelőbb, hogy ott lehettem, figyelhettem a szakma nagyjait, tanulhattam tőlük.

 
 Dobó Ágnes, Kapin Viktória, Viniczai Andrea, Jónap Rita, Oszoli Annamari

Viniczai Andrea: A LEGTANULSÁGOSABB TAPASZTALATOT

akkor szereztem, amikor rájöttem, hogy egy igazi újságíró olyan, mint egy kaméleon; alkalmazkodik a szerkesztőjéhez, a riportalanyához, a rendelkezésre álló terjedelemhez – úgy, hogy mindeközben minőséget alkot.

És hogy milyen rögös úton lehet eljutni idáig? Talán a vicc – az egyik legjobb, amit erről hallottam – rávilágít:

A kezdő újságírót elküldi a szerkesztő, hogy egy sztárpár esküvőjéről írjon egy 2000 karakteres cikket. A gyakornok két óra múlva jelentkezik, és közli, nem írt egyetlen betűt sem.

– Talán elmaradt az esküvő?!

– A násznépet szállító buszt eltérítették. A vőlegényért rendőrök jöttek, és letartóztatták. A menyasszonyról kiderült, hogy még el sem vált előző, 87 éves férjétől.

– Szerencsétlen! És egy ilyen szenzációt nem írt meg?!

– Nem fért volna bele a 2000 karakterbe…

Dobó Ágnes: A LEGNAGYOBB ÉLMÉNYEM

az volt, hogy a tehetség és a szorgalom nem marad észrevétlen!

 

A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉSEM

talán az, hogy a legnagyobbak tárják legszélesebbre a kaput…

 

A LEGNAGYOBB FELISMERÉSEM

pedig, hogy az újságíróvá váláshoz mégis kell egy jó adag szerencse is.

 

Kapin Viktória: A LEGKÜLÖNÖSEBB PILLANATOT

akkor éltem át, amikor rájöttem: bármennyire kézenfekvőnek látszott, hogy egy írás annál jobb, minél egyértelműbben és egyszerűbben fejezem ki magam, a dolog mégsem ilyen magától értetődő. Az első, szerkesztett cikkemet olvasva azt éreztem: mintha a szerkesztéstől helyükre kerültek volna a dolgok. Kiderült: néha elég „csak” a csomagoláson változtatni ahhoz, hogy a mondanivaló célba érjen.

 

Ahol karrierré válik a tudás!

További információk a Sanoma Budapest Médiaakadémiájáról »

 

Exit mobile version