Az álláskeresésben kétélű fegyver a közösségi oldal

Durbák Ildikó | 2010. Augusztus 17.
Egy álláshirdetésre rengeteg jelentkezés érkezik, ezért ki kell tűnnünk a tömegből, magukra kell irányítani a figyelmet. De nem elég a kiváló szaktudás, el is kell adni magunkat, meg kell mutatni: miért jár jól a cég, ha minket választ. Erre megfelelő lehet a közösségi oldalakon való jelenlét. Ám nagyon meg kell gondolni, hogy mit is árulunk el magunkról, milyen képet sugároz a profilunk - ugyanis ez nagyon könnyen a visszájára sülhet el.

A korábbi években a legtöbb munkaadó internetes álláshirdetésekkel szólította meg a leendő alkalmazottakat, a második legnépszerűbb eszköz az ismeretségen alapuló toborzás volt. Szonda-Ipsos felmérése alapján 2008-ban az internetezők 25 százaléka, 2009-ben pedig már a 28 százaléka keresett állást online.

A válság hatására a cégek sokkal körültekintőbbé váltak a kiválasztás során, és jobban le szeretnék ellenőrizni a leendő munkatársaikat, amelyhez eszközként a közösségi oldalakon való információgyűjtést is használják.

A fiatalok általában jelen vannak az olyan internetes közösségi oldalakon, mint az iwiw vagy a Facebook. A CareerBuilder.co.uk egy korábbi felmérése szerint például a brit munkaadók 53 százaléka ellenőrzi a jelentkezők profilját a közösségi hálózatokon. A magyar cégek nagy része is az internetet használja az utolsó körben a jelöltek ellenőrzésére. Sokan azonban általában nem figyelnek arra, hogy a közösségi oldalakra milyen fotókat, adatokat tesznek fel magukról: ez pedig torzíthatja a kiválasztást. Éppen ezért érdemes ügyelni arra, hogy milyen képet sugallunk magunkról.

Ha épp állást keresünk, érdemes megnézni, hogy összhangban vannak-e a magunkról közzétett információk az önéletrajzunkban szereplő adatokkal. Hiszen, aki nem az igazat írta le az önéletrajzban, gyakran a neten tett “vallomásai” miatt kerül ellentmondásba a pályázatával.

 

 

Jogilag aggályos?

Az, hogy a közösségi oldalakon a HR-es leellenőrzi a jelentkezőket, Magyarországon legális – bár nem biztos, hogy etikus. Néhány EU-tagállamban – Finnországban, Németországban és Angliában – azonban törvény tiltja.

Egy munkaügyi konferencián Soós Andrea Klára munkajogász az előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalakon való “kutakodás” adatvédelmileg aggályos lehet. Hiszen ezeken a honlapokon meg kell adni olyan adatokat, mint például az életkor, a születési hely, és még a vallásunkat vagy a szexuális érdeklődési körünket is közszemlére tehetjük. Ha a fotók között alkoholmámoros bulikon készült vagy akár aktképek is szerepelnek, az már előítéletet szülhet a nyomozgató HR-esben.

A jogász ekkor azt tanácsolta: megoldás lehet, ha a felhasználók három profilt hoznak létre a közösségi oldalakon. Egyet a barátoknak, egyet játékra, egyet pedig a munkahely számára. Az ellen azonban nem tehet semmit, ha a HR-es az ismerősévé válik, azaz “beépül”.

A cikk folytatásához kattints! 

Exit mobile version