A 10 legnagyobb autós bunkóság

vezess.hu | 2010. Augusztus 19.
Udvariatlanság, mozgássérült helyre parkolás, szabálytalankodás mások kárára... összeszedtük a tíz legidegesítőbb dolgot, amivel az autóstársaink az őrületbe tudnak minket kergetni.
Az öngyilkosságok  számában a világ élvonalába tartozunk, autót vezető felebarátaink pedig különösen kitesznek azért, hogy bunkóságban nehogy hátrébb csússzunk a képzeletbeli listán. Összeszedtem, mi bosszant fel a leginkább. Figyelem! A leírtak nem a képzelet szüleményei!

Udvariatlannak, türelmetlennek lenni

Enyhe fokú szemétség indexelő kollégákat nem beengedni, sárgára váltó lámpánál már dudálni, ha nem indul el azonnal az előttünk lévő, vagy a parkolást nem megvárni, hanem türelmetlenül nagy gázzal kikerülni szegény megállni készülőt.

Gyalogosokat ignorálni

Mindenki jár gyalog is, tudnunk kéne, hogy zebra előtt illik megállni, átengedni az embereket. Komolyan mondom, kétszer kétsávos úton azért nem állok meg én sem, mikor tempósan halad a forgalom, mert félek, hogy valaki belém jön hátulról vagy a másik sávban lévő nem áll meg és elüti a gyalogot. Nem normális ez így.

Csúcsforgalomban kereszteződés közepére behajtani

Ez igazából az emberi hülyeség és tahóság metsző halmaza, olyasvalami, ami nem jó az elkövetőnek, de rossz nekünk. Mindezt tetézi, ha utána még felháborodik, amiért nem tetszik nekem a dolog. Dudálni ilyenkor felesleges, az nem segít.  A torlódások jelentős százalékát okozzák egyébként az ilyen autóstársak.

RiseFM-et hallgatni parkolás közben maximális hangerőn

Meggyőződésem, hogy a monoton elektronikus zenék sokat rontanak a közlekedési morálon. Ha például minden rádióadón egyszerre Bach négykezes orgonaestje menne felvételről, szerintem érezhetően csökkenne az agresszió. Mindegy is, de parkolás közben lehúzott ablakkal direkt felhangosítani a zenét, majd a motor leállítása után még egy kis pakolászást mímelni és tovább hallgatni, majd azt érezni, mennyire menők vagyunk – vérciki.

Jobbra tarts szabállyal nem tisztában lenni

Nagyra értékelem, amikor kétsávos úton, ahol hetvennel lehetne menni, a külsőben és a belsőben is ötvennel poroszkál egy-egy autó, és a belső nem veszi észre magát. Ugyanezek az emberek az M7-en, Székesfehérvártól Budapest felé képesek 110-zel begyógyulni a középső sávba, mert a külsőben akár egy kamionnal is találkozhatnak valamikor.

Buszsávban előzni

Dugó van, de egy sáv üres, kanyarodik is ki a nép bőven, fütyülnek rá, hogy nem véletlenül buszsáv a neve. Bosszantó, mert mi is várunk a sorunkra, miattuk meg tovább kell várnunk, később érkezünk meg, többet fogyasztunk, magyarul ezek az arcok a pénztárcánkat is apasztják.
Haladó tahók csinálják ezt villamossínen, ami szerintem a pofátlanság Mount Everestje, de akad olyan is, aki az autópálya leállósávban hasít, ami különösen veszélyes.

Rokkanthelyre parkolni

Az abszolút klasszikus suttyó viselkedés, semmibe venni mások hátrányos helyzetét és nagy autóval, egészségesen elfoglalni a rászorulóktól a helyet. Ügyesebbek egyszerre két, de – megfelelően hosszú kocsival – akár három helyet is elfoglalhatnak egyszerre.

 

 

Autópályán rámászni a másikra

Az autópályás közlekedés az autózás legbiztonságosabb módja a világon, mi képesek vagyunk itt is meghalni, amiben nagy szerepet játszik az, hogy az előírt 100-150 m követési távolság helyett egyesek 5-10 métert tartanak. Elképesztően idegesítő az, hogy a seggembe másznak, és igazából semmit nem lehet vele tenni. (A féklámpa villogtatása vagy sávváltásba belefékezés nem számít megoldásnak.)

Szabálytalankodni mások kárára

Szoktam szabálytalankodni, a megengedettnél gyorsabban haladni, záróvonalat átlépni. De igyekszem ezt nem mások kárára tenni. Ha másvalakit ez veszélyeztet, akár apróbb várakozásra, vészfékezésre kényszerít, onnantól kezdve bunkóság kategória. Igaz ez a városban százzal száguldókra, a záróvonalon utolsó pillanatban előzőkre és a – jó az még sárgának is felkiáltással – piroson áthajtókra.

 
 
A cikk további részéért kattints ide
Exit mobile version