Nehéz kérdés, a válasz több mindentől függ. Az igaz, hogy a későbbi nyugdíj nagysága szempontjából hatalmas jelentősége van a pénztár által elért hozamnak. Ha valaki minden évben „csak” egy százalékponttal marad alul egy másik kasszához képest, sok év múlva a kifizetendő havi járandóságok között bizony számottevő, mai árakon számolva is több tízezer forintos lehet a különbség. Elvileg tehát egy tartósan rosszul teljesítő nyugdíjpénztárból érdemes lehet átmenni egy másikba. De sok minden szólhat a csere ellen is. Először is simán lehet, hogy egy kassza lecseréli például a vagyonkezelőjét, esetleg csökkenti költségeit, vagy bármi más okból javulni kezd a hozama. Aki vált, az már nem részesül a későbbi esetleges javulásból. A váltásnak persze vannak költségei is. S talán triviálisnak tűnik, de a hozamok összehasonlításánál is nagyon óvatosnak kell lenni.
Magánkasszák és az ügynöki csábítás
A magánkasszák többportfóliós rendszerben működnek, ezért összevetni csak a különböző pénztárak azonos kockázatú portfólióinak hozamait szabad. Önmagában az is riasztó, hogy az elmúlt időszakban az ügynökök igen komolyan elkezdték a magánkasszák közti ügyfélcsábítást. Közülük többen igencsak elítélendő módszerekhez folyamodnak. Az hagyján, hogy hamis hozamszámokat mutatnak és eltérő kockázatú portfóliók elmúlt hozamait hasonlítják össze, de a trükközés igen komoly mérteket öltött. A pénzügyi felügyelet egy olyan ügyben is vizsgálódik, melyben játéknak álcázva töltetett ki papírokat, s végső soron tudtukon kívül léptetett be egy magánnyugdíjpénztári szervező ügyfeleket. A pénztári tagoknak érdemes fejben tartaniuk, hogy az ügynök fejpénzt kap a hozott ügyfelek után. Azt is egyértelmű, hogy a jövőbeli hozamok előrejelzése szinte lehetetlen, így lényegében a bizonytalanba ugrik bele az, aki mocorog.