| Ekés András városfejlesztő szerint a versenyképes gazdaság, az élhető környezet és a szolidáris szemlélet az, amitől egy városban jól érezheti magát az ember. Nagyon fontos ugyanakkor egy olyan alaposan átgondolt, tudatos városfejlesztési koncepció is, amelyet nem a mindennapi politikai érdekek szabályoznak. Ott, ahol a fejlesztések egy határozott irányvonal mentén történnek, a végeredmény is magáért beszél – állítja a szakértő. |
Hogy az élhetőséget a sok zöld terület, az egyéni és a közösségi közlekedés színvonala, az egyedi építészeti megoldások vagy a környezettudatos szemlélet jelenti-e, nehezen eldönthető, de tény, hogy az európai nagyvárosok között ezek közül mindre találunk előremutató, pozitív példát. Lássuk tehát az öt legélhetőbb európai nagyvárost!
Koppenhága – az ökofőváros
A tavaly decemberi klímakonferenciának a dán főváros adott otthont – ennek apropóján Koppenhága vállalta, hogy 2025-re a világ első szennyezőanyag-kibocsátástól mentes városa lesz. A fejlett kerékpáros-kultúrájáról is ismert Koppenhágában az elektromos energia nagy részét már ma is a tengerparton álló szélturbinák szolgáltatják, az épületek egy részét pedig napelemekkel fűtik. Koppenhága emellett élenjár a biotermékek fogyasztásában, sok helyen vásárolhatunk környezetbarát eljárásokkal készült ruhaneműket, de nem kell különösebb erőfeszítést tennünk akkor sem, ha a városnéző sétánk alatt egy csésze, fair trade eljárással készült kávét szeretnénk inni. Koppenhága vállalása ma még utópiának tűnik – ám a város talán a környezetbarát, emberléptékű és modern európai nagyváros mintája lehet.
Hol tartunk mi?
Több európai nagyvárossal együtt Budapest is aláírta a Covenant of Mayors (Polgármesterek Egyezménye) kezdeményezést, melynek értelmében 2020-ra 20 százalékos csökkenést kellene elérnünk a szennyezőanyag-kibocsátás terén. Bár a koppenhágai radikális intézkedésekhez hasonlókra itthon még nem került sor, a lakóépületek szigetelése és az energiahatékony fűtési módok előnyben részesítése már nálunk is az energiatudatosabb városfejlesztés irányába mutatnak.
Párizs – az új kerékpár-paradicsom
Az utóbbi néhány évben már nemcsak a romantikus andalgások, a gasztronómiai élvezetek és a világhírű műalkotások juthatnak eszünkbe, ha Párizsra gondolunk – a francia főváros volt ugyanis az ún. Vélib’- (vélos en libre service) modell kidolgozója. Az ingyen – vagy szinte ingyen – bérelhető biciklik „dokkjait” szinte minden belvárosi utcában megtaláljuk, de meglehetősen sok akad belőlük a külső városrészekben is. A kikölcsönzött bicikliket – amelyekhez természetesen jól kiépített kerékpárút-hálózat is csatlakozik – bármelyik következő állomáson is otthagyhatjuk, megspórolva ezzel a parkolással járó macerát (és persze az üzemanyagot is). A párizsi modell érdekessége, hogy a mintegy húszezer kerékpárból álló „géppark” beszerzése és a dokkok kiépítése a városnak egyetlen fillérjébe sem került. A beruházással egy reklámcéget bízott meg a városvezetés – ők pedig értékes kültéri reklámfelületet kaptak cserébe.
Hol tartunk mi?
A kerékpáros közlekedés Budapesten is egyre népszerűbb. Az évente több tízezer embert megmozgató Critical Mass az egyik legjelentősebb civil megmozdulás a fővárosban, 2011-re pedig talán megvalósul egy – egyelőre csak „közbringahálózatnak” becézett – kerékpárkölcsönző-rendszer kiépítése is.
| Bécsbe utaznál? Íme néhány kötelező látnivaló, piac és kávézó! Katt a tippekért! |
Bécs – modernség és hagyomány a szomszédban
Bár a legélhetőbb nagyvárosokról évente több tucat felmérés készül, Bécs szinte az összes rangsorban a dobogósok között végzi. Így a Mercer-csoport által összeállított toplistán 2009 után idén is a dobogó legfelső fokára állhatott. Az osztrák főváros gazdasága jól prosperál, a lakosainak száma évről évre növekszik, és híresen megbízható a város tömegközlekedése is. A sztereotípiákkal ellentétben Bécset nem csak a Habsburg-örökség és a Mozart-hagyományok éltetik: a várost a modern kultúra szelleme és fiatalos lendület hatja át. A bécsi városvezetés érdeme, hogy a nagy bevásárlóközpontokat nem engedte a belső területeken letelepedni – a kisebb boltok és butikok így továbbra is virágoznak, a belváros pedig megőrizhette egyedi arculatát és szeretni való sokszínűségét is.
Hol tartunk mi?
A budapesti városvezetésnek sajnos máig nem sikerült a bécsihez hasonló egységes városfejlesztési koncepciót kialakítania, és meglehetősen sok bevásárlóközpont települhetett a belvárosi területekre is. Ez és más problémák (például parkolási nehézségek) is hozzájárultak a Nagykörút, a Rákóczi út és hasonló területek korábban virágzó kiskereskedelmének teljes amortizációjához.
Lyon – barátságban a folyókkal
A Rhône és Saône folyók partján fekvő Lyon vízparti területei tizenöt évvel ezelőtt meglehetősen lelombozó képet mutattak. A partot nappal parkoló autók százai lepték el, éjjel pedig alvilági figurák – drogdílerek, prostituáltak – vették birtokba az alig megvilágított közterületet. Egy nagyszabású fejlesztésnek köszönhetően azonban mindez már a múlté. A parkolókat eltüntették, helyette zöld területet és sétálóutcát alakítottak ki, de az éttermek és a kerthelyiségek is hamar otthonra leltek a Rhône mellett. A folyópartot végre visszakapták a városlakók: a gyönyörűen kivilágított épületekben és hidakban helyiek és turisták ezrei gyönyörködhetnek a langyos nyári esteken.
Hol tartunk mi?
A szakértők és a városatyák régóta vitáznak azon, nélkülözhető-e a pesti alsó rakpart a budapesti közlekedésben. A fővárosiak kapcsolata a Dunával „testközelinek” korántsem nevezhető, hiszen a folyóparti sétálóutcák Budapest térképéről szinte teljesen hiányoznak. A Duna-part problémáján talán enyhít majd a Budapest Szíve program „Hídfőterek” projektje – ennek keretében ugyanis az Erzsébet híd környékén sétálóutcákat és kerékpársávokat alakítanának ki.
Berlin – az ezerarcú kultúrfőváros
A német fővárosban nemcsak az egykori kelet- és nyugat-berlini városrészek között érezhető a különbség, de egyedi arculata van itt szinte minden városrésznek. Az építészeti megoldások változatossága azonban egyáltalán nem zavaró: Berlinben a sokféleség is valamiféle sajátos egységet alkot. A német főváros mindemellett a kultúra fellegvára is. A város mintegy száznyolcvan múzeumnak, három operaháznak, húsz színháznak ad otthont, de virágzik az alternatív és a népszerű kultúra is. Berlin ma a kreativitás fővárosa – az a város, ahol a Beethoven-rajongók és a köztéri performance-ok kedvelői egyaránt jól érezhetik magukat.
Hol tartunk mi?
Kulturális téren Budapestnek sincs oka a szégyenkezésre – bár fővárosunk a méreteit tekintve jócskán elmarad a németekétől, a romkocsmáktól az alternatív színházakon át a nívós múzeumokig Budapesten is találhatunk kedvünkre való csemegét akár az év minden estéjére.
| +1 magyar város: Európa kulturális fővárosa, Pécs A múlt héten adták át a Pécsett, Európa kulturális fővárosában a mintegy tizenháromezer négyzetméteres alapterületű Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot, amely különleges formájú aulája miatt a Kaptár „becenevet” kapta. A pécsi városatyák szeretnék, ha a tudásközpont afféle „kultúrplázaként” funkcionálna, ám hogy az egyetemi könyvtárakat, előadótermeket, több száz fős konferenciatermet, könyvesboltot, kiállítóteret és egy éttermet is magában foglaló épület beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket, még nem tudni. A Kaptárt egyelőre csak az egyetemisták vehették birtokba – a nagyközönség sajnos csak október 22-e után „plázázhat” az új kultúrcentrumban. |