| Egy fiatal pályakezdő lányt felvettek egy hostess céghez recepciós munkakörbe, nagyjából egy hónapja dolgozott ott, mikor a cég ellen büntetőjogi eljárás indult. Az addigi mit sem sejtő recepciósból másodrendű vádlott lett, ami nyomott hagyott az erkölcsi bizonyítványában. A lányt később pont emiatt nem vették fel egy másik munkahelyre. Hiába nem volt elkövető, vagy bűnrészes az erkölcsi bizonyítványában ez szerepel: büntetőeljárás hatálya alatt áll, ami jelen esetben kizáró tényezőt volt. |
Kérheti-e a munkáltató az erkölcsi bizonyítványt?
A munkáltató a felvételi eljárás során, illetőleg a munkaviszony fennállása alatt bármikor jogosult felszólítani a munkavállalót arra, hogy az adott munkakörrel kapcsolatosan igazolja erkölcsi alkalmasságát, amennyiben az az adott munkakör betöltésénél valóban elengedhetetlen (például köztisztviselői jogviszony betöltése esetében vagy pénzügyi tevékenységekkel szorosan kapcsolatos munkakörök esetében, de egyéb munkaköröknél is).
Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a ránk vonatkozó erkölcsi bizonyítványt mi magunk vagyunk jogosultak megigényelni, a munkáltató nem. Tehát az nem fordulhat elő, hogy a tudtunk nélkül, a hátunk mögött tudakozódik a munkáltatónk afelől, hogy álltunk-e valaha büntetőeljárás hatálya alatt.
Mikor nem „tiszta” az erkölcsi bizonyítvány és meddig nem az?
Akit a bíróság bűncselekmény miatt elítél, az büntetett előéletűvé válik (idegen szóval priusza lesz). Ennek egyik jelentős joghátránya az, hogy az illető személy a munkaerőpiacon saját erkölcsi tisztaságát nem tudja igazolni. Ha erkölcsi bizonyítvány kiállítását kéri, az tartalmazni fogja azt, hogy ő büntetett előéletű (vagy ha még nem született ítélet, akkor azt, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll) egészen addig, amíg a törvény erejénél fogva vagy ritkább esetben bírósági határozat alapján, illetve kegyelem folytán nem mentesül a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól.
A mentesítésnek az a jogi célja, hogy az elítélt személyeket a társadalomba visszaintegrálja, és egy újabb esélyt adjon számukra a negatív megkülönböztetés nélküli élethez. A mentesítés beálltával az érintett személy a jövőre nézve büntetlen előéletűvé válik, törlik a bűntettesek központi nyilvántartásból, ám egyidejűleg felveszik azon személyek nyilvántartásába, akik valaha büntetett előéletűek voltak, de már mentesültek. Ez utóbbi nyilvántartásból akkor törlik a személyt, ha – a vele szemben kiszabott büntetés mértékétől függően – legalább 3, de legfeljebb 12 év eltelt. Ezt követően tehát már „tiszta” erkölcsi bizonyítvánnyal fog rendelkezni az érintett személy.
Szabálysértések, fiatalkorúak
A szabálysértésekre (tekintettel arra, hogy azok jogi és erkölcsi megítélése enyhébb, mint a bűncselekményeké), illetve a fiatalkorú elkövetőkre a fentiektől valamelyest eltérő szabályok vonatkoznak.
Az elkövetett szabálysértéseket (azaz a 20.000 Ft-ot meg nem haladó értékre elkövetett lopás, rongálás, stb.) és az elkövetők azonosító adatait nem a fent említett bűnügyi nyilvántartás, hanem egy különálló szabálysértési nyilvántartás tartalmazza.
Itt fontos megjegyezni, hogy az erkölcsi bizonyítvány, amelyet a munkáltatók, egyéb hatóságok, iskolák, intézmények gyakran kérnek, nem tartalmaz adatot szabálysértésekre vonatkozóan!
Ennek megfelelően ha egy 17 éves fiút bolti lopáson érnek és vele szemben megállapítják, hogy szabálysértést követett el, pénzbírság megfizetésére kötelezhetik vagy a legújabb szabályozás szerint annak ellenére, hogy még fiatalkorú, elzárással is büntethetik (ami legfeljebb 30 napig terjedhet), de hátrány olyan szempontból nem érheti, hogy „nem tiszta” erkölcsi bizonyítványa miatt nem alkalmazza valamely munkáltató, hiszen az általa elkövetett szabálysértést az erkölcsi bizonyítványa nem fogja tartalmazni.