– Egy éve ismerkedtünk meg a Kék Túra útvonalon. Én Veszprémben tanultam, Viktor Budapesten dolgozott. Amikor megkaptam a némettanári diplomámat, és munkát találtam Pesten, összeköltöztünk Viktor szülei házában, Péteriben. Olyan, mintha albérlő lennék Viktoréknál, „lakhatási hozzájárulást” fizetek – mondja Németh Beatrix. – Úgy éreztem korrektnek, amikor ide költöztem, hogy beszálljak a rezsibe. A maradék pénzzel ki-ki maga rendelkezik. Akárcsak én, Viktor is „hazaad” a fizetéséből a szüleinek, ugyanannyit. Péter ingatlanüzemeltetési csoportvezetőként nagyjából annyit keres, mint én. De korábban, amikor még tanultam, és csak a soványka ösztöndíjam volt a költőpénzem, sokszor előfordult, hogy a közös túrákat nem egyenlően tudtuk finanszírozni. De Viktor ebből sosem csinált gondot.
| Vizi Viktor és Németh Beatrix úgy véli, jó párkapcsolatban nincs szükség fillérezgetésre, az egyenlőtlenségek hosszú távon elsimulnak |
– Egy jó párkapcsolatban nem kell fillérezgetni, mert hosszú távon az egyenlőtlenségek elsimulnak – mondja Vizi Viktor. – Eleve csak olyan lányt választanék párnak, akit nem kell a Hiltonba vinni vacsorázni. Beával hasonló az értékrendünk, a gondolkodásmódunk, és sosem írjuk föl, ki, mikor, mennyit, mire adott – akinek éppen van, az fizet. Ugyan a kapcsolatunkban én vagyok domináns, nem mondom meg, mire költse a maradék pénzét. Ha olykor kicsit sok könyvvel állít haza, persze megjegyzést teszek, mert ilyen a természetem, de nekem is van heppem. A túrákra szánt keretet megbeszéljük, és ha ketten össze tudjuk adni, akkor belevágunk.
Az ágy közös – a kassza nem
– Ott szúrtam el, hogy a férjemmel nem tisztáztuk az elején, hogy nekem a gyerekvállalás fontosabb, mint hogy milyen autót vegyünk – állapítja meg a negyvennégy éves Márta. – Később derült ki, amikor már megvolt a négy lányunk, hogy úgy érezte, minden újabb gyerekkel romlik az ő életminősége. Nagyobb lakás, nagyobb autó kellett, és azt mondta, a pluszkiadásokba én hajszoltam bele. Eleinte közös volt a kassza, onnantól választotta szét, hogy én az első gyerek után nem akartam visszamenni nyolc órában dolgozni, mert már láttam, hogy a lányunkkal betegsége következtében sokat kell foglalkoznom majd. Belekezdtem egy – lényegében nullszaldós – vállalkozásba, attól kezdve nekem vele azonos arányban kellett hozzájárulnom a rezsihez, a nagyobb vásárlásoknál megegyezünk, ki, mennyit vállal. A havi költségeket úgy számoljuk ki, hogy összeadjuk a rezsit, a konyhapénzt, egy fix összeggel beszáll a férjem velünk lakó nagynénje, a maradékot pedig elfelezzük. Ebben nincsenek benne a gyerekekkel kapcsolatos kiadások, ezeket többnyire én fizetem. Jó a tudat, hogy ha egyedül maradnék a gyerekekkel, akkor is meglennénk.
Azóta, hogy rendesen keresek, nincsenek anyagi vitáink. Így, hogy külön kasszán vagyunk, saját maga dönti el, mire költ. Akár a családi szükségek fölé helyezve saját igényét.
A külön kassza miatt az összetartozásnak egy sokkal lazább formáját éljük meg, mint egy normál házasságban. De velejárója a szabadság is, amellyel például akkor élek, amikor olykor a gyerekekkel kapcsolatos döntésekbe nem avatom be. Ha anyagilag függetlenségre vagyok kényszerítve, akkor más területeken is önállóságot igénylek. De mondhatom, nem erről álmodtam lánykoromban!
Szigorú felezősditől a közös vállalkozásig
– A pénz kezdettől éles kérdés volt közöttünk – emlékszik vissza Rátkai Viktória. – Legalábbis számomra. Neki sokáig sejtelme sem volt az anyagi problémáimról, de mindennél jobban irtóztam attól, hogy „eltartott” legyek. Az előző házasságomban pokoli anyagi függésben éltem, különösen, amikor beteg lettem, és egy ideig nem tudtam dolgozni.
Így már az elején leszögeztem, hogy mindent felesben fizetünk. Sokszor nem tudtunk elutazni, mert nekem nem volt rá pénzem, elmentünk helyette egy napra kirándulni. Ritkán előfordult, hogy azt mondta: meghívlak, fogadd el.
Amikor a volt férjem kifizetett, Sándorral vettünk egy lakást felesben. A beköltözés után is külön kasszán maradtunk – a lakás rezsijét eleinte 2:1 arányban (a kisfiam a harmadik „lakó”) fizettük, aztán felesben. A közös költséget ő utalta. A konyhapénzt úgy állapítottuk meg, hogy amennyit én tudtam adni, annyit kértem tőle is. Aztán lassan a gyerek is „közös költség” lett, előbb az iskolakezdés, aztán a táboroztatás is.
Pár éve Sándor örökölt, és alaposan meg akarta gondolni, mibe fektesse a pénzt. Én akkoriban kezdtem el járni egy Curves tornaklubba, és az első alkalommal mondtam neki, hogy ez jó vállalkozás lehet. Oké, mondta, nézzek utána, hogyan lehet egy franchise-ba beszállni. Most az én fizetésemet is Sándor állapítja meg, ő nálunk a pénzügyminiszter. Otthon pedig továbbra is összedobjuk a konyhapénzt és a rezsirevalót.
Voltak pénzügyi vitáink, de igazi konfliktus soha. Sokszor mondta már, hogy legyünk teljesen közös kasszán, de az előző házasságomban láttam, hogy a férfit frusztrálja, ha minden fillért át kell adnia. Ahogyan én is örülök annak, ha nem számoltatnak el minden fillérrel.
Amikor kasszát robbantunk…
| Cserei Anita ügyvéd |
A „külön kassza-közös kassza” kérdés ízlés, komfortérzés kérdése. Húsbavágó szakítás, válás esetén lesz, amikor egyenlően kell osztozni azon, amibe addig esetleg nem egyformán raktak bele.
Megkérdeztük Cserei Anita ügyvédtől, mire kell ügyelni közös, illetve külön kassza esetén.
– Vagyonjogi szempontból eltérő a házastársi és az élettársi életközösség megítélése. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján élettársak azok, akik házasságkötés nélkül, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt, közös háztartásban, és a külvilág felé az összetartozásukat kifejezésre juttatják.
A vagyonról a Ptk. úgy rendelkezik, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban elvégzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
A házastársi vagyonközösségben ezzel szemben a házastársakat az életközösség fennállása alatt szerzett közös vagyon egyenlő arányban illeti meg – tekintet nélkül arra, hogy a vagyon megszerzésében milyen mértékben vettek részt. Tehát hiába vannak külön kasszán, és esetleg csak az egyik házastárs nevére vásárolnak a közös pénzükön ingatlant, akkor is közös a vagyon. Különvagyonnak számít, ami a házasságkötés előtt már megvolt, illetve, ami ajándékozás vagy öröklés útján került az egyik fél tulajdonába.
|
A szakértő tanácsai (Cserei Anita ügyvéd) 1. Nagy vállalkozás a házasság, ajánlatos előre megállapodni az anyagiakban – az érzelmek elmúlhatnak, átalakulhatnak. 2. Érdemes előre vagyonjogi szerződést kötni. Nem célszerű ezt bizalmatlanságnak venni, se megbántódni. Jogvita esetén nehezen kibogozható, mi a külön-, illetve a közös vagyon. Például, ha az egyik telkére ráépítenek közösen, hosszas bizonyítást igényel, ki, mikor, hogyan, mennyit tett bele, illetve kapott ajándékba. 3. Meglepetésként szokta érni a feleket váláskor a lakáshasználati jog ellenértéke. Ez annak a lakást elhagyó házastársnak is jár, akinek nincs tulajdona. Mértéke akár a lakás értékének a negyede is lehet. 4. Bármikor kezdeményezhető bíróság előtt – az együttélés alatt is – a házassági vagyonközösség megszüntetése, például a másik italozó magatartása, játékszenvedélye miatt. 5. Igazán azok a kapcsolatok működnek jól, ahol közös a teherviselés. A sok válás miatt nem mernek hosszú távon gondolkodni a párok, ezért is maradnak külön kasszán. De a gondolkodásuk öntudatlanul is arra áll be, hogy nem lesz közös a jövő. Ha nem merik átengedni magukat a másiknak és fenntartják a kiskaput, az ront a kapcsolat minőségén. |
A külön kassza békességet hoz?
Előnyök: 1. Lehet saját hobbira költeni. 2. Ritka az anyagi vita. 3. Válás esetén tiszta, ki, mit visz. 4. A társunkat szabadon meglephetjük ajándékkal, nem fogjuk azt a megjegyzést megkapni: „miért költesz ilyesmire?” 5. A „közös döntés” valóban közös lesz, és nem a domináns félé, amihez a másik asszisztál.
Hátrányok: 1. Gyakori egyeztetések az alkalmi közös kiadásokról. 2. A közös szerzeményeken éppúgy osztozni kell válás esetén. 3. Elvész a közös szerzés spontán öröme, örökös téma a „ki fizeti?” kérdése. 4. Ha közös gyermek van, bonyolultan működtethető.
Tippek
- Ha a pár nem közös, ráadásul lakáshitellel terhelt otthonban lakik, érdemes méltányosságból valamennyi „lakáshasználati” díjat kérnie a lakás tulajdonosának a párjától, hiszen a lakhatás – a futamidő végéig – nem díjmentes. Ez lehet például a banki kamat fele. Tudni kell, hogy ezzel a társ nem nyer tulajdonjogot a lakásban, hiszen az nem közös szerzemény.
- Érdemes hó elején megbeszélni a várható közös kedvtelések kiadásvonzatait, és hozzácsapni a konyha- és rezsipénzhez, nehogy a kevésbé jól kereső félnek anyagi okok miatt kelljen lemondania egy programot.
- Ha rendszeresen üres a kassza már hó vége előtt, érdemes – a felelősség ide-oda tologatása helyett – nyomon követni a kiadásokat. Segít ebben a www.eloszto.hu honlapon található jól áttekinthető táblázat.
- Külön kassza esetében is érdemes közös megtakarítást elkezdeni – például nyaralásra, a közös jövő (építkezés, gyerekvállalás) tervezésére.
- Ha az egyik fél kevesebbet keres, mint a másik, érdemes figyelni arra, hogy ne érezze azt, az ő pénze csak „zsebpénz”, semmire sem elég. A kevesebbet kereső pénzéből is fizessünk állandó kiadásokat, hogy ne legyen rajta lelki teher, hogy ő nem járul hozzá kellőképpen a családi kasszához.
Cikkünk a Nők Lapja eheti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Elég-e 30 perc a gyerekre?
- Jupiter – A nagy szerencse bolygója
- D. Tóth Kriszta: Két dudás, szeretetben
- Epres Panni: “Tamás sosem adott rám miniszoknyát”
- Győzd le az őszi betegségeket!
- Az illetéktörvény 4 pontja
Előfizetnél a lapra? Itt megteheted!