A hír: Szanáld a barátaid!
Jimmy Kimmel arra kér mindenkit, hogy november 17-én döntsön az online ismerősei sorsáról.
Az amerikai humorista szerint a Facebookhoz hasonló közösségi oldalak ugyanis elveszik a barátság eszméjének értékét, hiszen manapság a felhasználók boldog-boldogtalant visszaigazolnak, csak hogy minél nagyobb szám állhasson az Ismerősök felirat mellett.
A barátság szentségét visszaállítandó november 17-ét National UnFriend Day-nek nyilvánította, amelyen minden évben közösségi keretek között felhívja az online társadalom figyelmét arra, hogy érdemesebb és értelmesebb dolog lenne a közösségi oldalakat a valódi ismerősökkel való kapcsolattartásra használni a sok, amúgy is idegesítő Farmville- és akváriumpucolási felkérés helyett. (MTI)
Különvélemény Winkler Nórától
Jimmy Kimmel a Facebookról? Pont most? Juj, de meglepő!
Jimmy Kimmel népszerű amerikai rádiós és tévés műsorvezető, producer, humorista, szóval egy komoly véleményformáló figura. Népszerű és felépített személyiség a médiában, stabil nézőközönséggel. Semmi kétségem afelől, hogy vannak barátai, többször átélte, milyen jó, hogy számíthat rájuk, jóban-rosszban és a többi… De úgy érzem, nem véletlen, hogy a barátság eszméjének védelmében pont most indít kampányt. Látni vélem a pr-cég irodáját, feltűrt ingujjú pasikat papírpoharas kávékkal, jól öltözött nőket tollvéget rágcsálni, ahogyan arról diskurálnak, hogyan érik el a Facebook-film kijelölt nézői célcsoportjait. A tizen–huszonéves kör nem lesz nehéz, ők aktív Facebook-felhasználók, és – hacsak nem terjed el a haverjaik között, hogy a film nem elég jó – ők valószínűleg pár száz millióan jegyet váltanak rá. Az eddigi visszajelzések szerint elég jó a film, formailag, tempóban, hangvételben, így ebben a korosztályban magas a tetszési indexe.
Ami nehezebb, az az ennél idősebb kör, akik vagy nem is felhasználók, vagy ha igen, sokkal lazább szálakon kötődnek. Jimmy Kimmel három nap múlva lesz negyvenhárom éves, feltételezhetően nézői nagy része saját generációjából kerül ki. Nekik nehezebb magát a filmet, mint terméket nyomni, de a témát bedobni, és ezzel elindítani beszélgetéseket, vitákat, egyáltalán elérni, hogy ez bekússzon az agyakba, azt ha jól csinálják, könnyedén.
Amúgy persze hogy fontos a barátság, az egyik legfontosabb. De egy éve is az volt már. És nemcsak annak fényében az, hogy a Facebookon mindenki mindenkit bejelöl, hogy mutassa, mekkora nagy haveri köre van, hanem inkább nem is szorul magyarázatra. A barátaid, a valós mély, őszinte kapcsolataid olyan fontos szövetség, ami gazdagabbá, jobbá, sokszor elviselhetőbbé teszi az életedet. De ezt nem akkor fogod megérteni, ha elunod, hogy félidegenek, akikkel 10 éve együtt jártál karateedzésre, már a nyolcadik szívet küldik, vagy elújságolják, hogy a elültettek egy tököt a Farmville-földön. Ezek a dolgok nem így működnek, nem így ébredsz rá, hanem majd egy éles helyzetben, de az is lehet, hogy soha, és szépen elgörög az élet a végéig, és nem voltak benne nagy, elementáris kapcsolatok, mert nem, és kész. Annak sincs értelme, hogy egy bevásárlóközpontban magunkhoz ragadjuk a hangosbeszélőt és kiabálni kezdjünk, hogy emberek, menjetek ki a levegőre, nézzétek a fákat és beszélgessetek egymással, ahelyett hogy megint vesztek valamit a neonfényben. A szokások nem így változnak, hanem belülről. Persze hogy a barátság komolyabb, mint klikkelni, hogy ismersz valakit. De könyörgöm, azért ez soha nem is volt kérdés.