 |
Már a nemzetközi sajtó is a magyar nyugdíjrendszer kritikáitól hangos. Egyesek egyszerűen csak rémálomnak nevezik, mások tovább mennek ennél, és szerintük az intézkedés komoly alkotmányossági kérdéseket is felvet, s úgy látják, a kormány tervei ellen az uniónak is fel kellene lépnie.
Most azok bizonytalanságait gyűjtöttük össze, akik leginkább érezhetik a bőrükön a változást: olvasóink, fórumozóink, és persze saját kérdéseink következnek – Simonovits András nyugdíjszakértő válaszaival.
Mi lesz azzal a pénzzel, amit idáig fizettünk az állami pénztárba, ha úgy döntünk, hogy maradunk a magánnyugdíjpénztárnál?
Simonovits András: Szerintem elvesztik, de elvben lehet olyan módosítást is hozni, hogy csak a 2011. januártól számított befizetések vesznek el.
Mi lesz az eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseinkkel, ha az államiba lépünk-maradunk?
S. A.: Az állam adósságcsökkentésre és folyó hiányfedezésre használja, cserében ugyanolyan nyugdíjat fizet, mintha be vagy át se léptek volna a vegyes rendszerbe.
Ha úgy döntünk, hogy átlépünk a magánnyugdíjpénztárból államiba, az eddigi magánpénztári befizetéseinket is magunkkal tudjuk vinni?
S. A.: Pénzt nem vihetnek magukkal. Az egyéni számlába sem hiszek, de ha lesz, az hasonlóan bizonytalan lesz a jelenlegihez.
A befizetett állami nyugdíj örökölhető lesz?
S. A.: Ahogy most is, úgy ezentúl is örökölhető özvegyi és árvasági formában.
Aki csak magánnyugdíjpénztárban marad, attól az állam vonhat-e le bármilyen nyugdíjjárulékot?
S. A.: Igen. Már át is keresztelték adónak, és ahogyan a mohamedánok több adót szedtek a keresztényektől és a zsidóktól, most is lehet különbéget tenni.
Megoldás lehet-e külföldi nyugdíjalapba fizetni a pénzt?
S. A.: Nem, mert nem fizet életjáradékot.
Sokakat nem foglalkoztat a téma, mondván, úgysem tudni, mi lesz 30 év múlva, amikor elérik a nyugdíjaskort – ők helyesen gondolkodnak-e?
S. A.: Igen is, meg nem is. Igen, hiszen ki látta volna 1980-ban előre a mai nyugdíjcsatákat. Nem, mert a holnapból ma lesz (Marék Veronika).
40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők – igaz, hogy csak pár száz embert fog érinteni, annyi korlát és feltétel lesz a rendszerben?
S. A.: Tévedés, a kormány 10–20 ezer nőről beszél. Főleg érettségizett nőkről, akik 18 és 58 éves koruk között dolgoztak és most nyugdíjat akarnak. Az egyetemistákat kizárták, az érettségi nélküli nők nagy részének nincs 40 év szolgálati ideje.
A kormány által tervezetthez hasonló modell működik-e máshol Európában?
S. A.: Igen, a volt szocialista országok közül Csehországban és Szlovéniában, a régi piacgazdaságokban pedig Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és 2004-ig Németországban is.
Tudna egy olyan mintát említeni, melyet hazánknak is követnie kéne?
S. A.: Ne módosítsuk az alkotmányt naponta! Vegyük ki a nyugdíjkérdést a politikából, mint Lengyelországban.
Mit javasol? Átlépjünk vagy maradjunk?
S. A.: A javaslatom az, hogy ameddig lehet, halasszuk az átlépést, és maradjunk tagok a magánnyugdíjpénztárunknál. Erre január 15-ig van lehetőség, addig ne tegyünk semmit. Várjuk meg, mit mond az unió, mert ezen még sok minden múlhat.