A világ leggömbölyűbb kockája

Vadas Zsuzsa | 2011. Január 05.
Fél évszázada jelent meg a játékpiacon. Azóta annyit adtak el belőle, hogy ha elosztanánk a Föld hatmilliárd lakosa között, mindenkinek jutna hatvankét legó építőkocka.

Az egyszerűségben rejlő zsenialitás – így lehetne összefoglalni az egymásba illeszkedő kockák ötletén alapuló kreatív játék világsikerét. Feltalálója nem tudós, hanem ezermester asztalos, a dán Ole Kirk Christiansen. l932-ben alapított játéküzemet, Billund községben. Kezdetben fajátékokat gyártottak, 1947 után tértek át a műanyagra. Akkor alakult ki a jól ismert, ma már klasszikus 2×4-es építőkocka, a legó alapeleme, tetején „bütykökkel”, az aljában lyukakkal.

 

A hagyományos építőkockák szétcsúsznak, nagyobb, bonyolultabb konstrukciót építeni nem lehet belőlük. A legókockákat viszont kicsi gyerekeknek sem volt gond szétszedni és összerakni. Szinte bármit létrehozhatott belőlük.

 

Mert ez műanyag…

A remélt siker kezdetben mégis elmaradt: a kereskedelem nem mozdult rá a műanyagra. Így aztán csak lassan, 1958-ra született meg az igazi legókészlet. Ekkoriban jön ki az a prototípus, amelynek elemei már hajszálpontosan illeszkednek a ma gyártottakkal is. S csak 1963-ban találják meg azt a műanyagot, amely ma is a játék matériája. Elindult a sikersztori, és a dán családi biznisz gyorsan ki is nőtte a papa kisüzemét. A LEGO ma óriáscég, különféle munkálatokra szakosodott üzemeik egyre több országban működnek. Nálunk is, Nyíregyházán. Az építőkockákat speciális üzemekben gyártják Dániában, Csehországban és Mexikóban. A műanyag granulátumot 232 Celsius-fokra hevítik, majd a tésztaszerű masszát óriásgépek nyomják a formákba. Egyszerűnek tűnhet, holott nem az. Alapos tervezés előzi meg, végiggondolt koncepció, tökéletes gyártási technológia kell ahhoz, hogy minden illeszkedjék mindennel: a kamaszok Technic alkatrészei összeépíthetők legyenek, mondjuk a kicsik DUPLO kockáival.

 

Még egy tégla a falban

Évente mintegy húszmilliárd építőkocka készül, csaknem két és fél millió óránként. Valamennyit ezredmilliméteres pontossággal kell legyártani, hogy jól kapcsolódjanak, és ne essenek szét maguktól. Állítólag minden egymillió kockából legfeljebb tizennyolcat kell kiselejtezni. Így már érthető, hogy húsz éve ott vannak a világ tíz legnagyobb játékgyártója között; Európából egyedül. Az iparág vezető képviselői és az amerikai Fortune Magazin pedig a legót jelölte az Évszázad játékának.


Városok játékkockából

Minden családban ismerős a folyamat: a gyerekek először az utasításban látható tárgyat rakják össze. De amikor az e fölötti örömön túl vannak, onnantól már a saját fantáziájuk szerint használják fel a darabokat. A legózás itt kezd izgalmas lenni. A játék elévülhetetlen sikerének titka, végtelen variálhatósága. Rég meguntuk volna, ha pusztán „építőjáték” volna. Nem az: fantáziát megmozgató, kézügyességet fejlesztő készlet. Közben az építőkocka köré szórakoztatóipari vállalkozások épültek, a turisták kedvenc Legolandjai Billund után Németországban, Angliában, Amerikában is megjelentek már.

 

„Bütyköskocka”

A legó beépült az oktatásba, miközben rugalmasan igazodik a kereslet kívánalmaihoz, egyszerűen hozzáfiatalodnak a változó korok új generációihoz. Hogy mire képes ez az „egyszerű” kis „bütyköskocka”, azt megcsodálhattuk nemrég, a budapesti Millenárison rendezett jubileumi kiállításon. Alig lehetett elvonszolni a gyerekeket a több ezer kockából épített legóbirtok elől, de nagy sikere volt a legóból összeszerelt Ferrarinak, az óriási munkagépeknek, a New York-i Szabadság-szobornak is. Közben igazi városok is épültek legóelemekből. Bravúrdarabok? Nem csak azok. Láthattuk, mivé fejlődött az egyszerű elemi építőkocka az elmúlt ötven évben. Először a vonatok jelentek meg – 1966-ban –, még „kézi vezérléssel”, később elemes, transzformátoros változatban. Máig több ezer készlet közül választhatunk, különféle tematikákban: hajók, kalózok, középkori várkastélyok, vadnyugat, városi élet, dinoszauruszok, robotok. De „legó-téma” a Star Wars is, valamint Harry Potter és Batman világa és a világűr is. Az új készletek pedig már Mars-béli utazásról szólnak.

 


Játékon innen és túl

Noha gyerekeknek szánták, a legó ma már több mint játék. Alkatrészeit és logikai modelljeit is felhasználja a kortárs építészet és képzőművészet. Az újfajta alkatrészekkel felszerelt készletekkel pedig a felnőttek is eljátszhatnak. Ilyen az új, Bionicle-sorozat: speciális alkatrészeiből pompás akciófigurák építhetők. Gondoltak – végre – a lányokra is, többek között egy olyan készlettel, amely egyedi bizsuk, kiegészítők készítésére alkalmas.

Hogy miben ragadható meg a legófilozófia? Talán abban, hogy ha a játékvilágban megteremthető a harmónia, akkor a valóságban is? Nem tudjuk. Mindenesetre játszani jó. Erre biztat a játék márkaneve is. A LEGO-t ugyanis a dán leg és godt szavakból rakta össze a kockák atyja. Ami nem jelent mást, mint azt: játssz jól!

Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. A legfrissebb szám tartalmából:

 Ha előfizetnél a hetilapra, katt ide

 

Exit mobile version