| Ács Gáborról dióhéjban
“életem kétharmad részében egyáltalán nem érdekelt a pénz. aztán viszont a szomszéd épp az én apró lakásomat nézte ki, hogy összenyissa a sajátjával, s ki lettem tömve egy köteg forinttal. az ajánlat visszautasíthatatlan volt, ráadásul rákényszerített, hogy elkezdjem behatóan tanulmányozni a befektetési lehetőségeket, meg mivel lakni is kell valahol, az ingatlanpiacot. ma már világos, hogy a dolog alapvetően határozta meg pályaválasztásomat, meg egyik hobbimat is. előbbi lett a gazdasági újságírás, utóbbi pedig a befektetés. ez a párosítás a néhány nagy buktán keresztül gyorsan megtanította nekem, hogy mi a különbség aközött, amiről az okosok beszélnek, és aközött, ami valójában történik a pénzpiacokon.” forrás: www.radiocafe.hu |
Én túlzásnak tartom a pánik kifejezést, talán ott még nem tartunk. Ettől még tény, hogy elindultak pénzek külföldre, de hogy mekkora összegről van szó, arról nincsenek hiteles számok. Az okok egyértelműek: az emberek egy része úgy gondolja, hogy ha a kormány egy laza mozdulattal elveheti a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat, akkor miből tart holnap ugyanezt tenni például a banki betétekkel.
A helyzet azonban messze nem ennyire súlyos. A kasszák esetében, ha nagyon akarjuk, még belemagyarázhatjuk, hogy nem a tagok saját pénzéről van szó, és nem elveszik, csak egy másik nyugdíjrendszerbe irányítják. A banki betét viszont az adózott jövedelemből félretett megtakarítás, lényegében kizárt, hogy bármilyen kormány rátegye a kezét. Illetve ha ezt mégis meg akarja tenni, azzal vége a magántulajdon biztonságának, s az ország államformájának és jogrendjének megváltozását jelenti, amire szerencsére kevesen számítanak. Erős túlzásnak tűnik tehát a pénzek külföldre menekítése olyan indokkal, hogy a kormány ezekre is ráteheti a szőrös mancsát.
Abban viszont van ráció, ha valaki növeli a devizaalapú megtakarítások súlyát, mivel fél a forint gyengülésétől. A magyar deviza tavaly is kifejezetten alulteljesítette a többi régiós pénzt, s egyáltalán nem lenne meglepetés, ha a következő években sem változna a tendencia. A forint sorsa alapvetően attól függ, hogy mennyire válik be a kormány különutas s igencsak kockázatos gazdaságpolitikája. Februárban sok minden kiderül, mert a jövő hónapra szerkezeti reformok bejelentését ígérték. Ha ez bekövetkezik s komoly kiadáscsökkentő programmal rukkol elő a kabinet, az nagyobb forinterősödést okozhat, a jó hírek elmaradása viszont a gyengülés irányába mozdíthatja a hazai fizetőeszközt.