1. Tűsarkú cipő
Szép meg minden, sőt az is teljesen tiszta, hogy a bokánk csak 10 centis sarok mellett igazán vékony és csábító, de aki rohant már hegyes orrú tűsarkúban, az átgondolja, hogy vajon megéri-e. Ha mindezt még megspékeljük egy hisztis, „Vegyél feeeeel, Anyuuuu” típusú gyerekkel és egy nagyobb méretű táskával szépen lassan rájövünk, hogy a vékony boka és a formás vádli egyáltalán nem fontos, vagy legalábbis másodlagos. Ráadásul biztosak lehetünk benne, hogy a legszebb, legdrágább cipőnk megy tönkre legelőször egy hasonló mutatvány során.
2. Influenzaszezon
A karácsonyi előtti hajtás után békés és kevésbé zaklatott január vár ránk. Már éppen kezdünk visszaszokni a mindennapos robotba, amikor február elején a főnök elénk dob néhány fontos és határidős munkát. Ezzel egy időben a gyerek óvodájában kitör az influenza. Előkotorjuk a vitaminosdobozt, megvesszük a környéken kapható összes citrusfélét és reménykedünk, hátha idén megússzuk. De nem, a gyerek pont akkor lesz göthös, mikor a férjünk üzleti úton van, a nagyi a reumáját kezelteti a Hévízen, és mindeközben ott figyel a 200 oldalnyi határidős munka…
3. Tömegközlekedés
Egyik karunkkal a táskát, a másikkal a gyereket próbáljuk ráncigálni, miközben rohanunk, ahogy csak bírunk. Mindennapos célunk elérni a buszt, metrót, HÉV-et. Tömeg van, nyomorgunk, a gyerek meg persze éhes, szomjas, kitalálja, hogy pisilni kell, és ha ez még nem lenne elég, jön az ellenőr. A bérlet a táska alján, de legalább van. Nem úgy, mint múltkor, amikor a véletlenül a konyhapulton maradt, ami miatt újabb kört futottunk az Akácfa utcába befizetni a büntetést.
4. Nyiladozó személyiség
Úgy örülünk az első szavaknak, meghatódunk az első Mamán, Papán. Aztán a bájos gügyögést felváltja valami egészen más, mégpedig az önálló akarat. Reggel nagy nehezen sikerült kiimádkozni az ágyból, reggelizett megmosta a fogát, kikészítettük a ruháját. De amikor meglátja, hogy kék kantáros nadrágot és nem pörgős szoknyát szántunk neki indul a műsor, mást akar, ezt nem veszi fel, akkor inkább itthon marad. Közben pedig telik az idő, mi lekéstük a fél kilences értekezletet. Lassan elindulunk, de akkor meg jön a szokásos karattyolás a szomjan halásról, majd az elmaradt pisilésről…
5. Laptoptáska
A laptoptáskával csak egy a baj, hogy nem praktikus. Nincs olyan méret vagy fazon, ami kényelmes lenne, és rohanás közben ez bizony szempont. Persze választhatnánk hátizsákot is, de akkor oda az elegancia. Nehéz ügy, egy biztos, notebooktáskával, bevásárlószatyorral és gyerekkel a lehető legnehezebb közlekedni.
6. Határidők
A munkahelyi határidők betartása gyerek nélkül is nehezen megy, de poronttyal felszerelve extrán nehezített pályának számít. Napközben húzzuk az igát, ahogy tudjuk, de még estére is marad, az irodában nem éjszakázhatunk, így aztán kénytelenek vagyunk hazavinni a munkát. Otthon pedig ott vár az alig 4 éves friss óvodás csemete, aki tele van élménnyel, csacsog, igényli a társaságunkat, mi pedig nem tudunk nemet mondani. Így aztán marad a kialvatlanság és az átdolgozott éjszaka.
7. Bevásárlás
Megpróbáljuk ugyan hétvégén elintézni azt a bizonyos nagybevásárlást, de a felét szinte mindig lehagyjuk listáról. Nem marad más hátra, mint munka után elcaplatni a legközelebbi boltba és bevásárolni. Az pedig már csak hab a tortán, ha valaki mindent tömegközlekedve teszi, és az egész utat, zacskókkal, laptoppal és gyerekkel felszerelve zsonglőrködi végig.
8. Szülői értekezlet
Nem elég, hogy unalmas, de még az este felét is elveszi. Megtudjuk, hogy Istvánka húzza a többi gyerek haját, és hogy a kis Dzsenifer nagyon válogat, de már legalább nem pisil be. Az óvodában korszerűsítik a fűtést és lesz új csúszda is, hurrá. Ez nagyjából fél órát venne igénybe, de valamiért mindig akad egy túlbuzgó anyuka, aki még 34 teljesen másodlagos kérdést tesz fel, amelyekkel nemcsak a mi, de az óvónők idegeit is felborzolja.
9. Gyerek különórái
A sport és a zene különösen fontos egy gyerek életében. De nem árt tisztában lenni azzal, hogy a klarinétórák és az evezés időigényes tevékenység, leginkább számunkra. Ugyanis amíg a gyerek nem tud önállóan jönni-menni, addig nekünk kell megoldani a fuvarozást, ráadásul nem elég odavinni, érte is kell menni. Több gyerekkel pedig érdemes külön fuvarozócéget megbízni, hogy megússzuk ideg-összeroppanás nélkül.
10. Megbízhatatlan férj/pasi
Végre munka után egyenesen haza tudunk menni, nem kell bevásárolni, a gyerekért rohanni. A délutánból egy óra csak a miénk, legalábbis ebben a hitben indulunk el haza, aztán hatkor csörög a telefon, az aggódó óvónéni a vonal másik végén. Az apuka sehol, a gyerek bőg, az óvóda pedig bezárna. Bevásárlás nincs elintézve, a férj telefonja kikapcsolva… Nincs mit tenni, mint mély levegőt venni, elszámolni tízig, és elmenni a gyerekért. Aztán apuka is előkerül, hullafáradt, maratoni tárgyaláson volt, és hogy velünk mi van? Na az nem nagyon érdekel senkit.
11. Háklis főnök
Egy háklis főnökkel legalább annyira nehéz az élet, mint egy gyerekkel. Hiába lessük minden kívánságát, egyszerűen nem tudjuk kiszámítani, hogy legközelebb milyen elképesztő ötlet jut eszébe, amivel legalább három órával meghosszabbítja a munkanapunkat. Ráadásul egyszer kiakad, ha öt percet késünk, máskor pedig mézesmázos vigyorral fogad, még akkor is, ha a vártnál egy órával később esünk be az ajtón.