Nehezebb lesz idén bejutni a felsőoktatásba

A kormány valóban az oktatási rendszer átalakítására készül, tudtuk meg Gloviczki Zoltántól, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárától. Vélhetően őszig kerülnek a parlament elé a törvényjavaslatok. Az új rendszerre való felkészülés legalább két évet igényel, tehát alapjaiban legkorábban 2014-től változik az érettségi-felvételi rendszer.

Idén két lényeges változás lesz

1. Mivel csökkent a felvételiző korosztályhoz tartozók száma, kevesebb hallgatót vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák 2011-ben, a tavalyi 56 ezres felsőoktatási keretszám 53 ezerre csökkent. Kevesebben tanulhatnak bölcsészettudományi és gazdaságtudományi szakokon, viszont az informatikai és orvosi képzéseken több lesz az elsőéves.
A felsőoktatási intézmények 2011-ben 53 450 államilag támogatott hallgatót vehetnek fel, ebből 40 610 tanulót alapképzésre, 2840-et egységes, osztatlan képzésre, illetve 10 ezret felsőfokú szakképzésre.

2. Már most változik a pontszámítás rendszere is: kevesebb pont jár a nyelvvizsgákért, kisebb előnnyel indulnak az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei, az emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, a kiemelkedő sportteljesítményért és a hátrányos helyzet kompenzálására is kevesebb pluszpontot lehet kapni.
Középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 pont jár, de a nyelvvizsgákért összesen maximum 40 pont kapható.

További információ: www.felvi.hu (Alapinformációk menüpont alatt)

Mi változik a közeljövőben az érettségi-felvételi rendszerben?

1. Az adott intézmény által kért módon kötelező lesz egy vagy két tárgyból emelt szintű érettségit tennie annak, aki felvételt szeretne nyerni a felsőoktatásba.
2. Egy természettudományos tárgy bekerül a kötelező tantárgyak körébe (fizika, vagy kémia, vagy biológia).
3. A nyelvvizsga érettségivel való kiváltásának trendje folytatódik.
4. A pluszpontok rendszerét szeretné a kormány minimalizálni.

Mi várható 2014 után?

Az átalakítás fő irányait az alábbiak szerint körvonalazta Gloviczki Zoltán, a NEFMI helyettes államtitkára:

1. A középszintű érettségi követelményszintjét emelni, az emelt szintű érettségi esetében pedig valamelyest csökkenteni szándékozik a kormány. Míg a felsőfokú beiskolázás az EU-átlag fölötti Magyarországon, ugyanez nem mondható el a diplomát szerzők arányára. Ennek hátterében az áll, hogy a diákok sem tudásban, sem munkabírásban nem elég felkészültek, sokan már az első évben kihullnak. Ésszerű elvárás, hogy a diákok minőségi tudással kerüljenek be a felsőoktatásba.
2. Az állam feladata, hogy a biztosítsa a képesítések használhatóságát. Ezzel összefüggésben szükséges a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átalakítása annak érdekében, hogy ne a hallgatói létszám túlduzzasztása árán juthassanak forrásokhoz. Az intézményeknek a szakok indításakor – autonómiájuk megőrzése mellett – a korábbiaknál sokkal inkább igazodniuk kell a munkaerő-piaci viszonyokhoz. Annak, hogy egy nehézipari főiskola média szakot hirdessen, csak mert az népszerű, nincs értelme.
3. A problémák ugyan a kimenetnél válnak egyértelművé, de valójában a teljes képzési folyamat során keletkeznek. Ezért a kormány szerint komoly átgondolást igényel a képzés tartalma is – különösen a természettudományos tárgyak esetében.

A cikk nyomtatásban a legfrissebb Nők Lapjában jelent meg.
Az e heti lap tartalmából:

„Itthon vagyok az unióban” – az EU-nak dolgozó „háttéremberek”
Utánajártunk – Nehezebb lesz bejutni a felsőoktatásba
Müller Péter: Az élet igazságtalan?
A hét kérdése – Mennyivel drágul az ennivalónk tavasszal?
Lélek – Szeretem vagy gyűlölöm?
Stresszoldó és gyógyító gyakorlatok a hétköznapokra

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!