Elnöki limuzinok: Kennedyé is itt van
Külön területen láthatóak az elnöki limuzinok, többek között az a négyajtós Lincoln Continental, amelyben John F. Kennedy életét vesztette. Az 1961-es merénylet után a titkosszolgálat kizárta a kabriólimuzinokat az elnöki flottából, az autót mégsem cserélték le.
| 1961-től 1977-ig szolgált a 6,4 méteresre nőtt, Kennedy-féle Continental |
Még látványosabb a növekedés, ha az autó értékét nézzük: az utcai Lincoln Continental limuzin korabeli ára 7347 dollár volt, Kennedy parádéskocsija már 195 ezer dollárt ért, míg a teljesen átépített verzió ára 1 029 600 dollár. Ez az irdatlan összeg a biztonságra ment el, nem a teljesítmény feltornászására, ami JFK idejében 300 lóerő volt, majd 350 lett.
Reagan autóján nincs golyónyom
Ronald Reagan autója is szerepel a kiállítás programján, aki szintén a korabeli Lincoln Continentalt használta. Az autó nemcsak Reagant vitte, Nixon, Carter és az idősebb George Bush elnöki periódusában is szolgált.
A világ veszélyesebb hellyé vált, ezért az elnöki pár csak a tolótetőn át, az autóban felállva integethetett a népnek.
| A Kennedy-gyilkosság után zárt karosszériát kapott a Lincoln Continental, és teljesítménye 300-ról 350 lóerőre nőtt |
Henry Ford, az alapító
A cikkben bemutatott múzeum Henry Ford (1863–1947) nevét viseli. Az 1900-as évek elején az autó vitathatatlanul luxuscikk volt, Ford azonban megfizethető autót kívánt gyártani, amelyet akár az ő munkásai is megvehetnek. Ez a kocsi lett a valóban legendaként tisztelendő T-Modell, vagy gyári írásmódjával Model T, amelyet Galamb József tervezett.
Henry Ford az autógyártást forradalmasító, mozgó futószalagos összeszerelést csak a Model T pályafutásának hetedik évében vezette be, tehát a Tin Lizzy gyártásának kezdete nem esik egybe a futószalagos tömegtermeléssel.
Ford vállalkozásában a tömegtermelés azért is működött olyan jól, mert 9-ről 8 órára csökkentette a munkaidőt, és 1914-től minden munkása legalább napi 5 dolláros (mai áron napi 22 ezer Ft) bért kapott.
| Henry Ford 1914-től az átlag duplájára emelte munkásai bérét. Sokan megírták róla, hogy rokonszenvezett a nácik politikájával. |
Ezzel az ugrással az ő üzemei vonzóbb munkahellyé váltak az átlagnál, és sikerült megállítania a rendkívül magas fluktuációt (100 helyre évente akár 300 munkást is fel kellett venni a Wikipédia szerint). A Bádog Böske 1908-tól 1927-ig készült, többek között teherautóként is, több mint 15 milliós darabszámban.
Fordról sok helyen olvasható, hogy rokonszenvezett – az őt szintén nagyra tartó – Adolf Hitler politikájával és az NSDAP-val (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt), de több vizsgálatban sem sikerült bizonyítani, hogy antiszemitizmusán felül anyagilag is támogatta volna a nácikat. Henry Ford vagyona nagy részét alapítványára hagyta 1947-es halála után.
Accord és Toyota Corona: autónak látszó fegyverek
Más nagyságrend, de az amerikai autóipar hanyatlásában meghatározó szerepű az átellenben álló japán autó.
A dupla kereklámpás, 1,9 literes és 90 lóerős Toyota Corona volt az első japán modell, amelyet az amerikai piac számára fejlesztettek ki, és az első, amelyből számottevő mennyiséget sikerült eladni odaát.
| Az olajválságok után az 1970-es évektől fontos lett a kis fogyasztás, amit a japán személyautók megadtak, az amerikaiak nem. Ez az Accord az első japán autó, amely az USA-ban készült. |
Csoda, hogy a látogatók nem állítják bele a csákányt a szélvédőbe, mert a Hondát követően más japán márkák is gyárakat nyitottak Észak-Amerikában, és jobb termékeikkel kiszorították az őshonos gyárakat a személyautók piacáról.