A parlament e hét szerdán döntött arról, hogy meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot. Több független szakértő is úgy véli, hogy már a bevezetése is helytelen döntés volt, mivel tovább rontja a fizetési hajlandóságot. De az is igaz, hogy ha ideiglenes jelleggel vezették volna be, elfogadható intézkedés lett volna. A megnyert időben kellett volna a kormánynak a bankokkal egyeztetve kitalálnia a bajba került hitelesek megsegítésének mikéntjét.
A bankokra mutogatnak
Nem tudhatjuk, hogy ez végül miért nem jött össze, csak azt, hogy a kormány a bankokra mutogat ez ügyben. Meg azt, hogy mindenféle megmentés pénzbe kerül, mégpedig sokba, az pedig se az államnak, se a bankadóval sújtott pénzintézeteknek nincs sok jelenleg. A tavaly őszre beígért nemzeti eszközkezelőről ma sem lehet tudni, hogy valaha feláll-e, pedig ez az intézmény lenne arra hivatott, hogy a bedőlt hitelesek ingatlanját átvegye arra az időre, amíg az adós rendezni tudja a tartozását. Így annak nem kellene elhagynia az ingatlant. A moratóriumot július 1-ig hosszabbították meg, s persze érkezett hozzá az ígéret, hogy nyárig most már tényleg megalkotják azt a szabályozást, mely a bajba jutottakon segít. Érdekes kérdés lenne persze, hogy a moratórium, illetve annak meghosszabbításai milyen mértékben rontották a törlesztési hajlandóságot. Erre ugyanakkor soha nem lesz pontos adat. De az biztos, hogy annak sugalmazása, hogy nyugi, az állam megsegít, káros, ráadásul igazságtalan azokkal szemben, akik minden körülmények között kinyögték a havi törlesztéseket.
| Nesze semmi, fogd meg jól – könnyelmű ígéretek a devizahiteleseknek |
