tajtimaci: Számomra a szűk család: apa, anya, gyerekek. A bővebb családhoz tartoznak a nagyszülők, a szülők testvérei, unokatestvérei stb. Mi attól vagyunk család, mert érezzük, tudjuk, hogy összetartozunk. Családtagnak érezzük a másikat. Ezt nem lehet erőltetni, vagy van ez az érzés, vagy nincs. Természetesen nem a papíron múlik, hogy ki kinek a családtagja. Az együtt élő pár ugyanúgy családnak számít, ha megvan bennük az összetartozás érzése.
Csupi 85: Remélem, mi is családnak számítunk a párommal, kettesben. „Igazi” család persze csak akkor leszünk, ha gyerek is lesz, de szerintem két egymást szerető, együtt élő ember is családot alkot. A család összetartó ereje a szeretet. Sajnos családnak nevezik azokat is, akik együtt élnek, például 2 szülő, 2 gyerek, de a szülők nem is foglalkoznak a gyerekkel, ne adj’ isten verik őket, tehát a szeretet legkisebb szikrája sem található meg. Őket a törvény és a vérségi kapcsolat teszi „családdá”, de nem a szeretet.
birerzsi: Szerintem egy család savát-borsát a gyerekek adják meg, de lehet jó család „csak” egy házaspár, vagy akár élettársak is. Feltéve, ha megfelelően tudnak együttműködni, és megvan a kölcsönös szeretet és megbecsülés köztük, valamint hasonló dolgok fontosak számukra.
LucKac: Amikor összeházasodtunk a párommal, számomra evidens volt, hogy onnantól mi egy 2 fős mikrocsalád vagyunk. Egymásnak, egymással, egymásért. A szülők, tesók lettek a bővebb család. Amióta megszületett a kislányunk, ezt a szüleink is tudomásul vették. Addig nem igazán akarták elfogadni, hogy mi ketten, S és S-né saját, önálló családdá lettünk.
olma: Szerintem család az, ahol a tagok is annak érzik magukat. Hiába van a szokásos papa-mama-gyerek felállás, ha nincs meg a család ÉRZÉSE. Én nem nevezném családnak az olyan közösségeket, ahol a szülők egymásra acsarkodnak, napi szinten veszekszenek, és a gyerekekkel nincs is igazi kapcsolatuk. Sajnos ismerek ilyeneket. Ez nem család. Viszont ismerek olyan családot is, ahol apa-anya-gyerekek-nagymama-nagypapa él együtt, és igazi egységet alkotnak.
lehajtottfejjel: Szerintem egy pár a megszületett gyermekkel válik családdá. A régi öregek is úgy szokták kérdezni: „… és család van, illetve hány család van?” Ezalatt a „család” szó alatt a gyermeket értették.
blablabla: Ahol kettő vagy több ember él szoros közösségben, az már család, és ott már felelősséggel tartozunk egymásért. Legalábbis így kéne lennie.
Rugove: Számomra a család alapegysége a férjem és a gyerekeink. De ha a nagycsaládra gondolok, abban benne vannak a nővéreim és az ő családjaik és a nagyszülők is. És én akkor is benne lennék, ha nem lennének gyerekeim. Szerintem nem a gyerek vagy a papír tesz családdá egy párt, hanem az „egységben gondolkodás”.
Felvetésünk a következő héten: Miért esnek szét a házasságok?
| Szóvá teszem |
Tisztelt szerkesztőség!
Hogy lehet így három gyereket nevelni?
Engem mélységesen felháborít ez az igazságosnak mondott új, egykulcsos adórendszer. Könnyű belátni, hogy amíg a gazdagok ezáltal 200–300 000 Ft-os fizetésemelést kaptak – hiszen 1,5–2 millióból ennyivel kevesebbet adóznak –, addig mi, akik valamiféle multi alkalmazásában állunk, pusztán 2-3000 Ft-tal többet kapunk havonta, hogy a valamivel több adót a cég ezzel kompenzálja. Könnyű arra hivatkozni, hogy dolgozni kell, és a gyerekek után felcsípni az adókedvezményt. Ezt egy zsíros állásban lévő megteheti! De a lakosság legnagyobb része alkalmazott valahol, ahol ma annyit lehet keresni, hogy még 2 gyermek adókedvezményét sem tudjuk igénybe venni!
Az egykulcsos adórendszer tehát azokat segíti, akik eddig is jó helyzetben voltak. Szerintem inkább a minimálbérből élőkön kellett volna lendíteni. Akkor most az emberek nem éreznék becsapva magukat!
Köszönettel: Fodor Éva
Találkozzunk újra!
A rákosszentmihályi (volt) Zalka Máté Gimnázium 1961-ben érettségizett diákjai (osztályfőnök: Rényi Jenő) számára május utolsó szombatján 50 éves érettségi találkozót szervezünk. Számítunk azok részvételére is, akik nem velünk érettségiztek, de a négy év folyamán hosszabb-rövidebb ideig osztálytársaink voltak. Jelentkezéseteket Fodor Mari (Verpeléti Jánosné) a következő elérhetőségeken várja: mobiltelefon: 06 30 589 2022; vonalas telefon: 06 27 632 862; e-mail.: verpeleti.m@gmail.com
| JOGI TANÁCSUNK |
Tisztelt Ügyvédnő!
2007 közepén vásároltam egy hűtőgépet, amely 2010 októberében elromlott. A szerviz megjavította, de továbbra sem működött, majd ismét megnézték, és azt mondták, hogy nem lehet javítani. Mivel a jótállási idő 24 hónap, ezért kártérítést nem igényelhetek, a hűtőgépgyártó vevőszolgálata azóta megszűnt, a panaszokat egy másik hűtőgépgyártó kezeli, de ők azt válaszolták, hogy a fennálló törvény értelmében ők nem tudnak segíteni.
A kérdésem az, hogy 3,5 év után ilyen mértékű meghibásodás miatt „méltányos elbírálást” sem kérhetek?
Dr. Magyari Csilla válasza:
Sajnos nem. A tartós fogyasztási cikkek jogszabályi kötelező jótállási ideje 1 év, a forgalmazó persze ettől hosszabb időt is vállalhat. A jótállási idő alatt a gyártó azt vállalja, hogy a terméke kifogástalanul működni fog, és ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, vagyis a vevő szakszerűtlen magatartása idézte elő a hibát. Jótállási idő alatt a vevő kérheti a termék kijavítását vagy a kicserélését. Ha ezek nem lehetségesek vagy aránytalan költséggel járnának a forgalmazónak, illetve a hiba annyira jelentős, akkor a vevő visszakérheti a vételárat. Létezik még a szavatossági jog is, amely akkor illeti meg a fogyasztót, ha egyáltalán nincs, vagy már nincs jótállás, ez fogyasztói szerződés esetén két év. Fogyasztói szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha ez ellenkezik a dolog természetével vagy a hiba jellegével. Az első 6 hónapban a kereskedőt terheli annak bizonyítása, hogy a vételkor a termék nem volt hibás, utána viszont a fogyasztónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba a vételkor már megvolt. Annak bizonyítása sok esetben igen nehéz, hogy a készülék hibája tervezési vagy gyártási, vagy összeszerelési hiba és nem pedig a vevő általi későbbi helytelen tárolásból vagy használatból ered.
Egyes tartós fogyasztási cikkek esetében – a hűtőgép is ilyen – a javításra is létezik jogszabályilag előírt jótállási idő, mely a javítástól számított 6 hónap. De csak akkor áll fenn, ha a javítás értéke az áfával és az anyagdíjjal együtt meghaladja a 20 000 Ft-ot. Annak bizonyítása viszont, hogy már az első alkalommal is felfedezhető volt az utóbb megjelölt hiba, ugyancsak az ügyfelet terheli, és nem mindig könnyű.
Szakértőink – jogász, adótanácsadó, hitelügyintéző, fogyasztóvédő – várják kérdéseiteket!
Cikkünk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Mikortól vagyunk család?
- Schell Judit – kisfiát az egész család kényezteti
- Vilmos herceg párja, Kate Middleton – ő lesz az új Diana?
- Rakott finomságok zöldségből, húsokból
- Jogszerű lett az otthon szülés
- Összeillünk? A grafológiai elemzés segíthet a párválasztásban
- Tisztánlátás, jósálmok, jövőérzékelés
Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!