Húsvéti percek

Az ünnep valójában találkozás. Nemcsak egymással találkozunk ilyenkor, de régi önmagunkkal is, hiszen felidézhetjük, milyenek is voltunk, amikor hatévesen a locsolókat vártuk. És azt is, amikor még mellettünk volt a nagymamánk, vele festhettük a tojást, főztük a sonkát, tálra tettük a gondosan megtörölt retket, hagymát. Kicsi gyerekünket már nagylánynak látjuk, a nagyot újra kicsinek, amikor még locsolóverset tanult…

Összetalálkozik az ünnepen minden, amit tudunk, és minden, amit a különböző kultúrák, vallások az ünnephez valaha is illesztettek. Mindezek akkor is gazdagítják, ha nem ismerjük minden szimbólum pontos jelentését, néha az eredetét sem. Őrizzük a régit, hozzáteszünk valami újat. Addig ünnep az ünnep, amíg megtöltjük élettel. Amíg vigyázunk rá, féltjük.
A húsvét a legfontosabb keresztény ünnep. Ilyenkor megélednek a kálváriák, a harangok Rómába mennek, Krisztus küldetése átélhetővé válik. Pár napban együtt van fájdalom, lemondás, gyász és ujjongó öröm. Halál és újjászületés. Remény…
Benső igényünk, hogy tiszta ablakon nézzünk ki, virágokat lássunk, együtt újuljunk meg a természettel kívül és belül. Benső igényünk az is, hogy megálljunk kicsit, és a megőrzés szándékával nézzünk egymásra, úgy keressük a másik tekintetét, úgy hallgassuk. Úgy ünnepeljünk.  

Miért nyúl hozza a tojást?

Számos legenda létezik a húsvéti nyúl eredetéről. Az egyik szerint Ostara, a termékenység és újjászületés germán istennője egy sebzett madarat talált a mezőn, és hogy megmentse, átváltoztatta nyúllá. Így megőrizte tojásrakó képességét, és köszönete jeléül tojásait az istennőnek ajándékozta. Egy másik feltételezés szerint a húsvéti nyúl elterjedése egy félreértésből ered. Egyes német területeken az emberek gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak húsvétkor, a tojásaival együtt. A gyöngytyúk németül Haselhuhn, de rövidítve csak Haselnak hívták, ami nagyon hasonló a német Hase, azaz nyúl szóhoz.

Mit ünnepelnek a keresztények?

Húsvétkor a keresztények Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek évszázadok óta. A húsvét időpontja minden évben változik: mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A húsvétvasárnapot megelőző héten, a nagyhéten különböző szertartásokkal idézik fel a Jézus halála és feltámadása körül történt eseményeket.

A nagyhét virágvasárnappal kezdődik, amikor a hívek Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulására emlékeznek. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora, nagypénteken pedig Krisztus kereszthalálának eseményeit idézik fel. Nagyszombat az örömünnep kezdete. Az esti körmenet után éjfélkor vagy vasárnap hajnalban tartják meg a vigília-misét, amikor Jézus dicsőséges feltámadását és az emberiség megváltását ünneplik. A húsvétvasárnapi nagymisén kerül sor az ételszentelésre: a hagyomány szerint a hívek letakart kosarukban bárányhúst, sonkát, tojást, kalácsot és bort visznek a templomba. A bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi.

Családi programok:

Hollókői Húsvéti Fesztivál: április 23–25.
A hollókői húsvéti fesztivál az egyik legnépszerűbb húsvéti családi program. Az egész napos folklórműsorok mellett gasztronómiai és kézműves-bemutatókkal egybekötött vásár és népi játszóház várja a vendégeket. Megtanulhatjuk a palóc tojásdíszítési technikákat, és szabadtéri szentmisén is részt vehetünk.
Belépőjegy ára: felnőtteknek: 2000 Ft/fő, diák/nyugdíjas: 1000 Ft/fő
A programról bővebben: www.holloko.hu

Nyúli Húsvét: április 24.
A név kötelez – gondolják a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúl község lakói, akik minden évben változatos húsvéti programokat szerveznek. Idén többek között lesz „FUTaNYÚL” családi futóverseny, oldtimer-traktor bemutató és óriás nyuszitorta-készítési rekordkísérlet is.
Belépés: ingyenes. A programról bővebben: www.nyulihusvet.hu

Szeri Húsvét: április 24–25.
Az ország egyik legnagyobb húsvéti mulatsága Ópusztaszeren lesz, a Nemzeti Történelmi Emlékparkban, ahol népviseletbe öltözött legények és menyecskék elevenítik fel a régi idők húsvéti népszokásait. Ezen kívül koncertek, lovasbemutatók és egyéb színes programok is szórakoztatják a közönséget.
A programról bővebben: www.opusztaszer.hu

Hová tojjon a nyuszi?

Régebben a házakat, a keresztutakat, időnként a felnőtteket is megszentelték nagyszombaton, és számos keresztelőt tartottak. Valószínűleg innen származik a keresztgyerekek megajándékozásának szokása is. Ma a meglepetéseket már nem feltétlenül a keresztszülőktől várják a gyerekek, ezért nem árt időben egyeztetni a rokonokkal, hogy az ajándékokat a nyúl tojja-e, vagy a szülők, nagyszülők adják szeretetből.  Bárhonnan is származzék az ajándék, a tojáskeresés a nagyobbak számára is jó móka. Kisebb-nagyobb, minél színesebb csoki- és festett tojásokat rejtsünk el a lakás vagy a kert különböző pontjain, a gyerekeknek pedig adjunk kosarakat, amelyekbe gyűjthetik azokat. Érdemes a különböző fajtájú csokitojásokból többet venni, így a gyűjtögetés végén igazságosan el lehet osztani a kincseket, elkerülve a sértődést és sírást.

Hogy el ne hervadjunk…

Nem mindegy, milyen locsolóverssel állnak ki a fiúk a „virágszálak” elé, a nagymamák jobban örülnek a hagyományosnak, az unokatestvérek a viccesebbnek. (Ritmusos, könnyen megjegyezhető verseket találhatnak a http://gyereklocsolovers.mesekastely.hu/ oldalon.) A locsolkodásért festett vagy csokiból készült tojás jár a legényeknek, bizonyos helyeken némi készpénz is. Aki látott már csokitojást szorongató, kétségbeesett kislányt, tudja, hogy az apróbbak számára nem a legnagyobb élvezet némi kölnivízért cserébe odaadni a finomságokat, este pedig a bátyust figyelni, amint a húsvéti keresetét számolja. Figyeljünk rá, hogy a húsvét számukra is élvezetes legyen.

 A cikk nyomtatásban az e heti Nők Lapjában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:

• Készíts húsvéti díszeket – Adunk sablont hozzá!
  
• Neked ki az első? A partnered vagy a gyereked?
  
• Szerintem a magyarok…
  
• Húsvéti percek
  
• A pelenkázást is szívesen vállalom
  
• Az első randevútól az esküvőig
  
• Elhidegült tőlem a párom. Mit tegyek?

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!