Angol felsőfok már az óvodában is?

T.J. | 2011. Május 21.
Megoszlanak a vélemények arról, vajon jó-e az, ha egy gyermek pici korában nem csupán egy, de kettő, sőt három nyelvvel is ismerkedik egyszerre. Van, aki szerint az anyanyelv tanulása sínyli meg a korai idegennyelv-tanulást, más szerint viszont olyan előnyre tehet szert így a gyermek, ami későbbiekben csak hasznára válhat.
D. Tóth Kriszta Lolája is több nyelven szól a szülőkhöz – Kattints, és olvass bele a Nagylánykönyv CaféBlogba! 

Természetes és mesterséges többnyelvűség

Lola közel kétéves volt, amikor még mindig nem szólalt meg, érteni azonban értett sok mindent. Amikor megkértem például arra, hogy adja ide a könyvet a háta mögött lévő kis játékszámítógépe alól, rögtön megtette. Pedig mindezt magyarul mondtam Lolának, akinek anyanyelve flamand, „apanyelve” a dallamos bécsi német, a család Svájcban él, ráadásul én a szülőkkel folyamatosan angolul beszéltem, és ő is főleg angolul követte Thomas, a gőzmozdony és többi kedvencének kalandjait. Ha jól összeszámolom, ez a dialektusokkal együtt (bár a svájci német akár külön nyelvnek is tekinthető, annyira különbözik a némettől) összesen öt nyelv, és ehhez jön majd még az iskolában egy hatodik, ugyanis a szülők tervei szerint francia iskolába fog járni. Lola a kortársaihoz képest későn kezdett el beszélni, ma már azonban hatévesen, kiválóan megy neki a flamand és a német, de a svájci-némettel és az angollal is elboldogul, és könnyedén fordít, ha a közelében álló felnőttek nem értik, mit is beszélt az öccsével ékes flamand nyelven. Igaz, a magyart már nem használja, de az alapok valószínűleg megvannak neki, s később, ha esetleg egy  további nyelvet szeretne tanulni, már az is könnyebben fog neki menni.

Lola családjában a sors hozta így, a multikulturális közeg nekik teljesen természetes. De mi a helyzet azokkal, akik egynyelvű családban élnek, de szeretnék, ha gyermeküknek majdan könnyebben menne az idegen nyelv elsajátítása, mint nekik? Ma már számos olyan óvoda és délutáni foglalkozás van nálunk is, ahol a szülők vágya teljesülhet, s csemetéjük már pici korban közelebbi kapcsolatba kerülhet az idegen nyelvekkel.

„Egy személy – egy nyelv”

Puttkamer
Emőke

A 2006 óta működő, soproni Szivárvány óvoda Goethe egyik idézetét választotta mottójául: „Aki nem ismer idegen nyelveket, semmit sem tud a sajátjáról.” Ebben az oviban a kicsik nem is egy, de rögtön két idegen nyelvvel, a némettel és a horváttal is megismerkedhetnek. „Mi nem tanítjuk a különböző nyelveket, hanem megteremtjük a többnyelvűség  elsajátításának lehetőségét – mondja Puttkamer Emőke, az óvoda alapítója. –  Ez azt jelenti a kisgyermeknél, hogy megszemélyesítjük a nyelveket. A módszer neve „eine Person eine Sprache” – egy személy egy nyelv”. A nyelvelsajátítási folyamat azonos az anyanyelvivel. Mindegyik nyelvet egy óvónő képviseli, és a nyelvi kultúrába, szokásokba, hagyományokba, ünnepekbe beágyazva minden élethelyzetben használja. Vagyis  nem kizárólag akusztikus  élménye van a gyermeknek a nyelvről, hanem mindig összekötjük valamelyik érzékszervével, illetve élethelyzettel, élménnyel is.”
 
A gyerekek játékos formában sajátítják el a nyelvet, s az óvónők tapasztalatai azt mutatják, egyáltalán nem teher számukra a három nyelv. „Játszunk, nincs tanítás! – hangsúlyozza Puttkamer Emőke. – Ismétlés, drámajáték, mese, tánc, manuális tevékenység. Ugyanúgy mint más óvodában is ,csak mindent kísér a beszéd. Délelőttönként egyszerre két óvónő van a csoportban, az egyik németül, a másik magyarul beszél. Kétszer egy héten délután pedig horvát nyelvet hallanak a gyermekek, s a heti téma határozza meg a foglalkozások tartalmát.”

Nyelvtanulás másképp

Dr. Lengyel Zsolt, a Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvoktatási Intézetének professzora szerint is nagyon előnyös a gyermekkor az idegennyelv-tanulás szempontjából: „Számtalan olyan gyerek van, aki születéstől fogva több mint egy nyelvet sajátít el – minden gond nélkül. Agyunk biológiailag nem egy nyelv elsajátítására van programozva. Az óvodai idegen nyelvi foglalkozás azonban csak játékos, más foglalkozáshoz hasonló metodikával történhet. S mivel elsősorban szóbeli  tevékenység jöhet számításba, az óvónő igen jó kiejtésnek kell hogy birtokában legyen.” Lengyel Zsolt elsősorban abban látja a problémát, hogy az idegen nyelv tanításának pedagógiája teljesen felkészületlen ebből a szempontból. „Sem egyetemi, sem főiskolai képzés nincs azon a téren, hogy miként lehet úgy idegen nyelvre oktatni valakit, hogy ez a tudás csak a hangzó nyelv készségeire korlátozódik (néhány éven keresztül), de nincs írás, olvasás, fordítás. Az egyetemek, főiskolák idegen nyelvi szakjai csak komplett, teljes idegen nyelvű beszélő ideálját tűzik ki célul, s az óvodában idegen nyelvet oktatók »a maguk kárán« tanulják meg a szakmát.”

Ráérezni a nyelvtanulás ízére

„A világ nagyobb része többnyelvű – mondja Puttkamer Emőke. – Kutatások szerint, ha egy gyermek 6 éves kora előtt többnyelvű környezetben él, másképp alakul ki agyában a nyelvi központ. A nyelvek egy nyelvi központba épülnek be hálózatos struktúra formájában, s a nyelvet képviselő személy jelenléte váltja ki, hogy a gyerek éppen melyik nyelvet  használja. Így például a német–magyar kétnyelvű gyermeknek, ez egyik szülő felé az asztal a „der Tisch”, a magyarul beszélő szülő felé az asztal. Az ilyen gyermek nem fordít, hanem a személyhez passzoló módon használja a nyelvet, s később  gyorsabban tanulnak további idegen nyelveket is, melyek erre a speciális nyelvi központra telepednek rá. Az én gyermekeim is így nőttek fel, s ma már 4-5 nyelven beszélnek – mondja Puttkamer Emőke.

A kétnyelvűségnek a szakértők szerint olyan előnyei is vannak, amelyek nem a nyelvi teljesítménnyel kapcsolatosak. „Egy következő nyelv új nyelvtani struktúrák megtanulását is jelenti, ami magasabb rendű megismerési folyamatokat von maga után, s így elősegítheti az értelmi fejlődést a kétnyelvű gyermekek számára – mondja dr. Polonyi Tünde Éva, a Debreceni Egyetem Általános Pszichológia Tanszékének munkatársa. – Ezekre a gyerekekre az analógiás gondolkodás és a kreativitás magasabb szintje is jellemző. Az idegen nyelv játékos tanulása kisgyerekkorban nem okoz problémákat az anyanyelv  terén. Persze az anyanyelvi tudás is csak akkor fejlődik szépen, ha a gyereknek mesét olvasnak, beszélgetnek és foglalkoznak vele.”
Polonyi Tünde szerint egynyelvű környezetben egy idegen nyelv játékos tanulása bőven elegendő egy óvodásnak. Kétnyelvű szülőknél az a legjobb, ha mindegyik szülő a saját anyanyelvén beszél a gyerekhez, ha viszont nem anyanyelvű a szülő, akkor jobb – már csak a helyes kiejtés elsajátítása érdekében is –, ha  szakemberre bízza gyermeke tanítását. Emellett persze lehet otthon is gyakoroltatni az idegen nyelvet játékos formában.

„Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy egy baszk kutatás szerint a 8-9 éves korú gyermekek pár hét-hónap alatt elérik ugyanazt a szintet az idegen nyelven, mint azok, akik óvodáskorban kezdték az angol nyelvet tanulni.” Polonyi Tünde az óvodai nyelvtanulás legnagyobb előnyét azonban abban látja, hogy a gyerekek ráéreznek a nyelvtanulás ízére és szép lesz a kiejtésük. Ez azért is fontos, mert a vizsgálatok szerint a nyelvtanulásban léteznek szenzitív periódusok, és a kiejtésért felelős szakasz zárul le leghamarabb, ezért talán a jó kiejtést a legnehezebb megtanulni később. „A gyermek a prepubertás körül tanulási stratégiát vált, és ettől kezdve csökken az anyanyelvi szintű elsajátítás lehetősége. Addig globálisan, több szinten tanulta a nyelvet, most már csak a nyelvi szintre koncentrál. Ehhez járul még a szociális nevetségességtől való félelem, ami szintén akadálya a tanulásnak, a folyékony beszédnek. Természetesen később is lehetséges az idegen nyelvek magas szintű elsajátítása, habár valószínűleg nehezebben, lassabban és legfőképpen másképp.”

Exit mobile version