Csip a lelke mindennek – a jövő bankkártyája

Ács Gábor | 2011. Június 20.
Az már tiszta sor, hogy a jogszabály előírja, hogy az összes kutyába kötelesek vagyunk nyomkövető csipet tetetni. De vajon a bankkártyáknál miért nem volt elég a mágnescsík? És milyen következményei vannak az új, hipermodern megoldásnak?
Olvasnál még? Kattints a legfrissebb hírekért!

Az idei év egyik fontos tendenciája a bankkártyapiacon a csipesítés. A megszokott mágnescsíkos kártyák helyett a bankok olyan plasztiklapokat adnak az ügyfeleknek, melyeken egy csip tárolja az adatokat, de megmarad rajtuk a hagyományos mágnescsík is. A változás alapvető oka az uniós előírásoknak történő megfelelés, egyszerűen csipes kártyát kell adniuk a bankoknak. Noha maga a csipes technológia újnak egyáltalán nem nevezhető, erről a technológiáról született kompromisszum a bankok, a kártyatársaságok és a hatóságok között. Miért jobb a csipes kártya? Biztonságosabb és több adatot tud tárolni. És mit vesz észre a júzer ebből a változásból? Maga a kártya kinézete ugyanolyan, de az előoldalára rákerül a csip. A bankok többsége egy-két év alatt cseréli le a kártyákat úgy, hogy a lejáratkor egyszerűen csipes verzióban adja az újat, de persze az is előfordul, hogy lejárat előtt küldenek egy új kártyát, szépen elmagyarázva, hogy miért volt szükség a váltásra. Bankja válogatja, hogy mely kártyákat cserélik először, majd később, a lényeg, hogy a procedúra a többségnél tavaly kezdődött és idén be is fejeződik.

Tanuld újra a PIN-kódot!
 
Ha a kártyabirtokos nem is veszi észre, hogy csipes kártyát kapott, mindenképp gyanút foghat a változással kapcsolatban, amikor fizet az új plasztiklappal. A mágnescsík leolvasásakor a kártyát az oldalára fordítva húzzák le, a csipes kártyának azonban csak az elejét dugják be a leolvasóba. Nagy meglepetés azokat érheti, akiknek eddig olyan dombornyomott kártyájuk volt, melynél a fizetéskor nem kellett megadni a PIN-kódot, hanem aláírással kellett igazolni a személyazonosságot. A csipes csere után tőlük is kéri a rendszer a PIN-kódot, viszont a terminálok többségénél már nem lesz szükség az aláírásra. A szofisztikált hitelkártyás tudja, hogy készpénzfelvételre nem szabad használni a kártyát, mert nagyon drága, fizetésnél pedig nem kellett a PIN-kód, így sokan el is felejtik azt. Ők jó ha utánanéznek a kódnak, illetve több bank is a kártyacsere kapcsán új PIN-kódot ad, és felhívja a figyelmet a változásra.

Külföldi út előtt tájékozódj!

Itthoni kártyahasználatnál általában ugyanúgy át kell adni a kereskedőnek a kártyát, mint eddig, és ő helyezi majd a leolvasóba. Külföldön sok helyen a csipes verziót már a júzer maga dugja be a kihelyezett terminálba, majd pötyögi be a PIN-kódot, így egy pillanatra sem kell megválnia a kártyától. Az elmúlt években egyébként a csipesítésben előbb tartó nyugaton gyakran ráfázhatott a magyar kártyás ügyfél, mert voltak helyek, ahol a mágnescsíkos megoldást kidobták, csak csipes kártyával lehetett fizetni. Számomra a legbosszantóbb ráfázás egy brit hipermarketben majdnem otthagyott árukupac után Párizsban volt, ahol az előre kifizetett vonatjegyet akartam átvenni az automatából; a netes fizetéssel nem volt baj, átvenni viszont csak csipes kártyával engedte volna a gép. Reggel a pénztár még nem volt nyitva, senki sem segített, jegy híján le kellett késsük a vonatot. Az effajta problémák is megoldódtak tehát a csipesítéssel, az ellen viszont ez sem véd, ha egy fejlett ország valamely fontos cége idióta módon egyáltalán nem fogad el külföldi kártyát, csak helyi kibocsátásút. Maradva a vasutaknál, ilyen például a holland vasúttársaság, melynél a szerencsétlen külföldi a mai napig csak készpénzben tud fizetni.

Fizetés órával

Aki igazán szeretne haladni a korral, és utál bankkártyát vagy készpénzt hordani magával, az fizethet az órájával is. Néhány banknál már beszerezhető olyan óra, amelyet nemcsak időmérésre, de fizetésre is használhatunk, persze valamennyi szépséghibája van a dolognak, ugyanis néhány kivételtől eltekintve csak 5000 forint alatti vásárlásnál vehető igénybe, de spórolásnak mindenesetre nem rossz.

Exit mobile version