Kevés a segítség az önmérgező tiniknek

Néhány hete egy kamaszfiú érkezett az édesanyjával a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházba. A fiú több hónapja napi rendszerességgel füvezik, ahogy mondja, az az egyetlen jó dolog az a félóra, amíg hat a „cucc”.

„Először pszichológus vizsgálta, benne merült fel, hogy annyira előrehaladott a folyamat, hogy emeljék ki a fiút a családjából és kerüljön speciális gyerekotthonba. Hozzám konzultációra érkeztek – meséli dr. Szolnoki Nikolett gyermekpszichiáter szakorvos. – Kezdetben alig lehetett vele beszélni, csak az afelett érzett mérhetetlen düh dolgozott a fiúban, hogy idehozták. A maga szempontjából még igaza is volt, hisz mit is kínálhatnánk neki mi, pszichiáterek, amikor azt mondja, hogy az elmúlt másfél évben semmi jó nem történt vele. Mondjuk mi is neki, hogy nyelje le a békát és fogadja el a rosszat? A prédikálás nem segít” – mondja a szakember, aki szép lassan találta meg az utat a fiúhoz. – „Lassan nyílt meg és kezdett mesélni az életéről, arról, hogy sehol nem találja a helyét. Közben az iskolában szinte értékelhetetlen a teljesítménye, már pótvizsgázni sem küldik, hisz több tárgyból bukik, mint ahányból nem. A legnagyobb probléma, hogy ilyen helyzetekben nincs a fiataloknak motivációjuk a változtatásra, a leszokásra. A kilátástalanság miatt kezdenek el a gyors örömhöz nyúlni, de csak a kilátástalanságuk fokozódik. Arra kell törekedni, hogy megérezzék, mi nem ellenük vagyunk, nem elítéljük őket, nem haragszunk vagy büntetünk, viszont azon vagyunk, hogy ne tegyék még jobban tönkre az életüket.”

Egyre több függő

Egy, az ombudsmani hivatalban most zárult vizsgálat a gyermekjogi projekt részeként tekintette át a fiatalok drog és alkohol okozta problémáit, vagyis azt, hogy mennyire kiszolgáltatottak, kapnak-e hathatós segítséget.

Mint kiderült, az ellátórendszer hiányos, gyermek- és ifjúsági addiktológia mint önálló ellátási forma nem létezik, a törvényi szabályozás nem egységes. „Mindez teljesen esetlegessé teszi a függővé váltak ellátását – mondja dr. Lux Ágnes, a vizsgálat vezetője. – A kutatások azt mutatják, hogy a középiskolások fele már túl van az első lerészegedésen, negyede pedig fogyasztott már valamilyen drogot, a kábítószerek valamelyik fajtájával először próbálkozók életkora folyamatosan csökken, miközben több mint negyedével növekedett a gyógyszerekkel visszaélők száma. Eközben nem sikerült elfogadni az új drogstratégiát és az annak végrehajtását szolgáló akcióterveket, nincs a megelőzéssel és ellátással foglalkozó szakma számára követhető stratégiai döntés” – mondja a szakember.

Az elmúlt öt évben e téren a legtöbb fiatal alkohol okozta mentális és viselkedészavarok, az alkohol toxikus hatása és szándékos önmérgezés: altató, nyugtató és anti-Parkinson-szerek szedése miatt került kórházba. Egyre több az alkoholmérgezés; öt év alatt megduplázódott az esetek száma, de egyre nő a drog és pszichoaktív anyagok használata miatt kezeltek száma is: a járóbeteg-ellátásban több tízezer beteget látnak el évente. A szakemberek szerint nem elég hathatósan: jelentős a visszaesők száma, vagyis ezek a gyerekek az akut ellátáson kívül más segítséget nemigen kaphattak.

Lassú reakcióidő

„Az országban már csupán négy városban működik gyermekpszichiátria, összesen 126 aktív és 66 rehabilitációs ággyal, ami nyilvánvalóan töredéke a szükségesnek” – mondja a dr. Lux Ágnes. Ami elérhető: a gyermekvédelem intézményrendszerébe került pszichoaktív szerhasználó fiatalok speciális kezelést kaphatnak. A fiatalok nyolcfős csoportokban, nemek szerint elkülönítve kerülnek olyan gyermekotthonokba vagy lakásotthonokba, ahol figyelnek a problémájukra. Különösen súlyos droghasználat esetén pedig az ellátást a minisztériumi fenntartású speciális gyermekotthon biztosítja.
Lux Ágnes szerint egy sor olyan szabályozásra lenne szükség, mint például a sürgősségi tilólista, ami védelmet nyújtana a gyorsan megjelenő, úgynevezett dizájner drogokkal szemben. „Ma már hihetetlen, mi mindenből állítanak elő drogokat, akár fürdősóból is képesek. Ám Magyarországon ma nincs lehetőség a gyors reagálásra, amennyiben új drogfajta jelenik meg” – magyarázza a szakértő.
Dr. Zacher Gábor toxikológus, a talán legtöbb alkohol és drog miatt vészhelyzetbe került gyereket „látott” Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezetője osztja a véleményét. Szerinte azonban nemcsak a rendszerben, hanem a szülők fejében is nagy baj van.

„Jön a szülő, esetleg csak telefonál, panaszkodik, hogy nem bír a gyerekével, s hogy mióta? Akár évek óta. De mi az, hogy egy szülő nem bír a saját gyerekével? Valószínűleg az a napi átlagosan hét perc, amit ma egy magyar szülő szentel neki, messze nem elég a gyerekneveléshez” – mondja a toxikológus, aki napi rendszerességgel találkozik akár 12-13 éves gyerekekkel, akik mondjuk csavarlazítóval vagy öngyújtógázzal bódítják magukat. Aztán jönnek az egyebek, a fű, a speed… „Nem feltétlenül jönnek hátrányos helyzetű, úgynevezett csonka családból. Szép, gazdag lányok, fiúk is kerülnek hozzánk szép számban, olyanok, akikre otthon senki sem figyel” – mondja Zacher doktor, aki szerint nem is elsősorban az a kérdés, hogy akut, életmentő helyzetben a gyereket hol részesítik elsősegélyben, hanem hogy már a második lépésben, a rehabilitációban, a szakrendelésen jusson hozzá a megfelelő terápiához.  

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindenesetre vizsgálatai alapján felkérte a kormányt, hogy tegyen sürgős lépéseket a gyermekaddiktológiai ellátás megteremtésére, soron kívül kezdeményezze a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti drogstratégiai program akcióterveinek kidolgozását és elfogadását, s tekintse át a teljes kábítószerügyi szabályozást.