| Olvasnál még? Kattints a legfrissebb hírekért! |
A dolgozók több mint egynegyede hajlandó más országba költözni, hogy ott jobb állást találjon – derül ki a GfK Custom Research Nemzetközi Alkalmazotti Elkötelezettség 2011 felmérésből. Főleg a képzett fiatalok azok, akik leginkább hajlandóak váltani: a 18–29 év közöttiek 41 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden harmadik, a doktori fokozatot szerzetteknek pedig a 37 százaléka távozna egy jobb munka reményében. A középfokú végzettségűeknek „csak” a 22 százaléka tervezi, hogy elhagyja a hazáját. A távozást tervezők közül minden harmadik már aktívan keres új állást, és minden ötödik tervezi ezt a következő hat hónapban. Az alkalmazottak csak nyolc százaléka várna addig, amíg a gazdaság állapota biztonságosabb lesz.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években fennáll az »agyelszívás« kockázata, ami jelentős problémát okoz a visszaesésből talpra álló vállalatok és országok számára. A fizikai dolgozók és a szellemi foglalkoztatottak körében is látható, hogy egynegyedük hajlandó külföldön munkát keresni, és a számadatok a magasabban képzett alkalmazottak esetében emelkednek. Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés területén dolgozó alkalmazottak egyharmada is hajlandó külföld felé tekinteni – pedig ezt a szektort sok ország a fellendülés kulcsaként kezeli” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A külföldi munkavállalásra leginkább a közép- és dél-amerikaiak vállalkoznak. A jobb állás reményében külföldre költözési hajlandóságról megkérdezett 17 ország közül az élmezőnyben szerepel még Törökország (a harmadik helyen), Magyarország pedig a hetedik helyen áll.
A magyarok csak beszélnek a külföldi munkáról?
Hazánkban a munkavállalók 30 százaléka egy éven belül szeretné elhagyni a jelenlegi munkahelyét. A negyedük rögtön felmondana, ha egy jobb lehetőség adódna számára. Utóbbi inkább a fiatalokra, a vevőszolgálat és a kereskedelem területén dolgozókra jellemző. Az adatok azt mutatják, hogy mellettük leginkább azok mennének el, akik kevésbé kötődnek munkahelyükhöz, vagyis 2 évnél rövidebb időt töltöttek el ott, és olyan multinacionális vállalatnál dolgoznak, amelynek legalább még 10 másik országban van leányvállalata. A szektorokat vizsgálva leginkább az építő- és a feldolgozóiparban dolgozókra jellemző a nemzetközi mobilitás.
A külföldi munkavállalási hajlandóságot két nagy tényező határozza meg Magyarországon: az egyik egy „egyéni faktor”, mint az életkor és a végzettség, a másik pedig a jelenlegi munkahelyhez kapcsolható – magyarázták az adatokat a kutatók. „A vélemények ellenére az eddigi gyakorlat szerint a magyar munkaerő nem ennyire mobil. A munkavállalók nem szívesen váltanak munkahelyet, de lehet, hogy egyfajta fordulópont előtt állunk” – mondta Bacher János.
Kattints a cikk folytatásáért!