Az elmúlt napokban több megrázó gyilkossági esetről is értesülhettünk. Egy 27 éves valkói férfi késsel végzett édesanyjával, nagyanyjával és barátnőjével, egy 47 éves bajai nő pedig gyógyszerrel mérgezte meg három gyermekét – egyikük életét vesztette.
| Dr. Virág György |
„A családirtási eseteknél nem jellemző az a fajta tervszerűség, ami egy előre megfontolt emberölés velejárója – mondja dr. Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója. – Ezek többnyire indulati cselekmények, amelyek hátterében sokszor egyfajta »pszichés dekompenzáció« áll.”
Sajnos minden évre jut néhány ilyen eset. 2006-ban egy dühöngő férfi a családjára támadt a Heves megyei Atkáron. A feleség tíz hónapos gyereküket kimenekítette, de mindketten megsérültek, majd a férfi az asszony két lányát megölte. 2007-ben egy anya kidobta két kiskorú gyermekét egy debreceni panelház nyolcadik emeletéről és a gyerekek után ugrott; mindhárman életüket vesztették. 2008-ban Rátót községben egy 53 éves nő megölte 12 éves lányát és 76 éves édesanyját, majd öngyilkos lett. Tavaly két súlyos eset is történt: Tényőn egy férfi előbb a feleségét, majd két kislányát ölte meg baltával, végül láncfűrésszel vágta el saját nyakát. Ácson pedig egy 28 éves férfi megölte 27 éves élettársát és annak két kiskorú gyermekét, majd magával is végzett.
Kikből lesznek családirtók?
A családon belüli gyilkosságok azon csoportjánál, ahol nem egy áldozatról van csak szó, hanem az elkövető a család több vagy akár összes tagját megöli, a leggyakoribb, hogy a család idősebb férfi tagja az elkövető. Újabban azonban egyre többször találkozunk a fiatalabb férfiak, illetve anyák által elkövetett cselekménnyel.
|
Négy nő az elkövetők között Az MTI által összeállított dokumentum szerint a mostani két esettel együtt 2006 óta összesen tizenkét családirtási bűntény volt Magyarországon. A tizenkét esetből nyolc alkalommal férfi, négy alkalommal pedig nő volt az elkövető. A tizenkét eset mindegyike vidéken történt, a fővárosban nem számoltak be hasonlóról. A tizenkettőből kilenc alkalommal az elkövető a tette után maga is öngyilkosságot kísérelt meg. |
A közvetlen kiváltó ok gyakran egy veszekedés, általában sokadik a sorban, hiszen többnyire rég megromlott kapcsolatokról van szó a házastársak vagy a szülők és gyerekek között. Jellemző, hogy hosszú ideig eszkalálódik az erőszak, melynek az utolsó stációja az emberölés. Sokszor az alkoholnak is szerepe jut (az esetek mintegy felénél) az elkövető pedig gyakran régóta küzd pszichés, mentális problémákkal, esetleg kezelés alatt áll. Felmerül, hogy az esetek szaporodásában szerepet játszhatnak a nehéz gazdasági körülmények, vagyis az, hogy a megélhetési gondok egyre inkább feszítik az embereket. Növeli a kockázatot a munkahely elvesztése, esetleges egészségügyi problémák kialakulása.
Dr. Virág György elmondása szerint a családirtás egy speciális formája a családon belül elkövetett gyilkosságoknak. „Gyakran előfordul, hogy ezek az elkövetők magányosnak és tehetetlennek érzik magukat. Alkalmatlannak tartják magukat arra, hogy változtassanak az életükön, és amikor azt érzik, hogy elérték a tűrőképességük határát, akkor egy impulzív/agresszív kitöréssel reagálnak a legközelebbi hozzátartozókkal szemben” – magyarázza szakértőnk.
| Helyszínelés a valkói tragédiánál. Fotó: MTI |
A gyilkosság után
Az ilyen esetekre jellemző, hogy az elkövető a gyilkosság után nem sokkal öngyilkosságot követ el vagy kísérel meg (a valkói és a bajai esetben is pontosan ez történt). „Az egész cselekmény egyfajta kiterjesztett öngyilkosság – mondja Virág György –, a folyamatos és megoldhatatlannak tűnő konfliktusok miatt vetnek véget maguk és családtagjaik életének. Súlyosan elkeseredett emberekről van szó, akik nem látnak más kiutat.”
Hogyan lehetne megelőzni?
„Szeretnénk azt hinni, hogy minden eset megelőzhető, de ez egy illúzió – mondja Virág doktor. – Nem mindig könnyű észrevenni, hogy problémák vannak, mert a család egy többé-kevésbé zárt intézmény, a benne zajló konfliktusok, indulatok nem feltétlen kerülnek kívülre. De számos eset van, amikor vannak előjelek. Ha megfelelően képzett szakemberek vannak a közelben, akik észreveszik ezeket és tudnak, mernek cselekedni, akkor az ügyek egy része megelőzhető. A potenciális elkövetők pszichés kezelése mellett fontos lenne az is, hogy legyen megfelelő ellátás a túlélő áldozatok számára.”