Értekezletek, szoros határidők, megválaszolásra váró levelek, e-mailek, kifogásokat nem ismerő főnökök, konfliktusok az ügyfelekkel, hiányzó testmozgás, szorongás a rizikós döntések miatt, félelem az elbocsátástól… Ez csupán néhány tényező, amelytől stresszesek vagyunk. De vajon milyen jogi eszközeink vannak, ha a munkahelyi stressz kárt tesz az egészségünkben?
Sajnos egyre elterjedtebb és gyakoribb jelenség a munkahelyi stressz, amelynek következményei pedig igencsak súlyosak lehetnek. A túlpörgő vagy valamilyen ok miatt feszült légkörben dolgozóknak tapasztalatok szerint rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depresszióval kell szembenézniük.
|
Ritka irodai pillanatkép Fotó: profession.hu |
Kiket érinthet a munkahelyi stressz?
Amíg évekkel ezelőtt a stresszt menedzser betegségként emlegették, ma már bebizonyosodott, hogy a hierarchia bármely szintjén dolgozó munkavállalót érintheti. Egy közelmúltbeli kutatás szerint a stressz az Európai Unióban a második legnagyobb foglalkozás-egészségügyi probléma, ami miatt évente legalább húszmilliárd euró többletköltség keletkezik.
Mit tehet a munkáltató?
Korábban a munkáltatók egységesen úgy vélték, hogy a munkahelyi stressz a profitért és a vállalati produktivitásért folytatott küzdelemhez „szükséges”, adott esetben még nagyobb teljesítményre ösztönöz. Lassanként azonban rájöttek, hogy a folyamatos feszültség a hatékonyság helyett inkább a táppénzen töltött napok számát növeli. A fiziológiai jeleken túl a stressz tünetei a munkavégzésen is kiütköznek: figyelmetlenség, szétszórtság, motivációvesztés, romlik a munkavállaló termelékenysége, hatékonysága és terhelhetősége. Ezek a káros hatások értelemszerűen előbb-utóbb a munkáltató működésében is negatív változásokat okoznak.
Ennek következményeként a multinacionális vállalatok többsége külön erre a célra létrehozott stresszmenedzsmentet működtet, melynek feladata a rendszeres stresszoldás megszervezése. A vállalat relaxációs tréningeket szervez, szűrővizsgálatok elvégzésére ösztönöz, vagy munkaidőn belüli és kívüli kikapcsolódási (sportolási) lehetőséget, valamint feszültségoldásban jártas szakembereket – pszichológusokat, masszőröket – biztosít dolgozóinak.
Milyen jogszabályi előírások kötelezik a munkáltatót a biztonságos és lehetőség szerint „stresszmentes” munkahely megteremtésére?
| Állást keresel? Kattints ide! |
A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles – az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkavédelmi törvény értelmében a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.
A munkavédelmi törvény rögzíti továbbá, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni többek között a dolgozókat érő pszichoszociális kockázatokat. Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz-, munkabaleset-, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.