Továbbra is lejtmenetben a népességszám: újabb kisvárosnyi emberrel lettünk kevesebben. Az elmúlt fél évben éppen 26 ezerrel „fogyott a magyar” a tavalyi évhez viszonyítva, és 1,4 százalékkal kevesebb házasság köttetett. Nemcsak kevesebb gyermek születik, de többen is halnak meg: ez így dupla fogyásfaktor.
| Korszakos asszony Baljós jövőt jósol, hogy 2050-re a 60 év felettiek száma 2,85 millió, míg a lakosság összlétszáma nyolcmillió lesz. Ezt a kiugró lélekszámot egy szövőnőnek köszönhetjük. Az 50-es évek elején Ratkó Anna, aki munkásasszonyból egészségügyi miniszterré avanzsált, népesedéspolitikai rendeleteivel (Rákosival a háttérben) történelmet írt. Megtiltotta az abortuszt és gyermektelenségi adót vezetett be, emiatt 1950 és ’56 között ugrásszerűen megnőtt a születések száma. A tilalmat és az adót 1956-ban törölték el. Az úgynevezett Ratkó-gyerekek ma 55-60 évesek, míg az unokák 30 év körüliek. |
Hogy hol a vége? Még a legoptimistább becslések szerint sem állítható meg a folyamat; az év elején átléptük a kritikus 10 milliós határt, húsz év múlva jó, ha 9,5 millióan maradunk.
Ráadásul most „fut ki” az az utolsó generáció, amelyik még „menthette”, vagy legalább szépíthette volna a helyzetet. A bizonyos Ratkó unokák, vagyis az 1973–79-es korosztály, amelyik gyerekvállalással megfordíthatta volna a helyzetet. Csakhogy nemigen fogtak családalapításba…
A lengyelek jobban fogynak
„Hiába javulnak az életkilátások, nő a várható élettartam – bár még a nemzetközi trendeknél kisebb mértékben –, a gyerekvállalás olyan alacsony szinten van, hogy nincsenek jó kilátások. Ezen a téren a mienknél csak Portugáliában és Lengyelországban rosszabb a helyzet, s úgy tűnik, a mai tízszázalékos gyermektelenségi arány 2030-ra 20-25 százalékra ugrik” – sorolja a tényeket dr. Pongrátz Tiborné demográfus. Magyarországra az volt jellemző hosszú évtizedekig, hogy az emberek nagyon fiatalon házasodtak, és azt követően egy éven belül gyermekük született, tehát a nők átlagosan 22 éves korban gyereket vállaltak. Mostanra ez alapjaiban megváltozott.
| 3200-ban hal ki a magyar Az ENSZ vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Föld nyolcvanhárom régiójában az asszonyok nem szülnek elég leányt ahhoz, hogy a társadalom reprodukálhassa magát. Hongkongban például ezer nő közül várhatóan 547 ad leánygyermeknek életet a jelenlegi termékenységi ráta alapján. Ezek a lányok már csak 299 leánygyermeket fognak szülni. Az Economist kiszámította, hogy mintegy huszonöt generáció múltán a jelenlegi 3,75 milliós női populáció 2798-ban egyetlenegyre zsugorodik Hongkongban. Az ENSZ-adatokból számoltak szerint egyébként Németország 3520 körül, Oroszország 3530, Spanyolország 3600 körül vesztené el utolsó lakóját is, ha semmilyen változás nem történne a jelenlegi demográfiai trendekben. A „legtovább élő” három ország Irán, Kanada és Brazília lenne egy 4900-as évi végórával. Az Economist logikája és az ENSZ termékenységi rátára vonatkozó adatai alapján kiszámolták, hogy hazánk népessége európai tekintetben is viszonylag korán eltűnne. A sarkított kalkulációs módszer szerint az utolsó magyar nő 3150 körül születne meg, kicsit később az utolsó osztráknál és valamivel előbb az utolsó romániai leánygyermeknél. |
A gyerek örökre terv marad
„Azok, akik nem, vagy csak később kötnek házasságot, élettársi kapcsolatban élnek, lényegesen kevesebb gyereket vállalnak, mint a házasságban élők. A másik ok az, hogy nagyon sokan egyáltalán nem találnak maguknak párt. Másrészt kitolódott a gyermekvállalás időpontja, tehát a nők 5-6 évvel később szülnek, mint 10-15 éve. Ez azt jelenti, hogy egyre többen lesznek azok, akik végül nem is tudnak gyereket világra hozni biológiai okok miatt. Az, hogy ma a 32-33 éves nők 30 százalékának nincs gyereke, korábban ismeretlen volt. S nem azért nincs gyerek, mert a párok nem tervezik – 96 százalékuk szeretné –, hanem azért, mert végül ezek a tervek nem valósulnak meg”– mondja a szakember. Meglepő, de Magyarországon kiugróan erős a gyerek iránti vágy; a felmérésekben a megkérdezettek döntő többsége a boldogság feltételének tekinti a gyereket, aztán mégsem vállal. Hollandiában például mindössze 8 százalék gondolkodik így, születésszámban mégis az élmezőnyben vannak.
Gond az is, hogy túl későn kapcsolunk. Mind többen gondolják úgy, sokkal tudatosabban kellene felhívni a nők figyelmét arra: ne higgyék, hogy 35 éves kor fölött ugyanolyan könnyű szülni, mint huszonéves korban. Ez a trend azért lehet káros többek szerint, mert olyan életformát tesz elfogadottá, amelyben a párok már tudatosan nem is akarnak majd utódot. A demográfusok egyébként a munka és a családi tevékenységek összehangolása mellett a kiszámítható családpolitikát tartják kulcskérdésnek.
A népességszám-csökkenés óriási probléma mind nemzetgazdasági, mind szociális területen, hiszen 2030-ra aká́r 80 százalékkal is több lehet az idős ember, mint a fiatal.
Kínaiak, indiaiak és amerikaiak népesítik be a Földet
| Színes összkép A romák enyhítik a hazai drámai képet, az országos tendenciákkal szemben ők jelentősen javítják a negatív statisztikát. Becslé́sek szerint a rendszerváltáskor a roma népesség 4,3 százalékot képviselt az összlakosságban, létszámuk mintegy 450 ezret tett ki. Tíz éve már 550 ezren voltak, 2009-ben 640 ezren. Ma vannak becslések, amelyek szerint számuk akár egymillióra is tehető. Arányuk egyébként minden régióban emelkedik, bár különböző mértékben. Budapesten például ma már arányuk több mint kétszeresére nőtt. A teljes roma népesség összlakosságon belüli aránya jelenleg 6 százalékos, 2021-re pedig 7,7–8 százaléknyira becsülhető. |
A népesedés kérdése egyébként az egész világot foglalkoztató probléma, de míg a kontinensünkön leginkább a gyerekhiány okoz fejtörést, addig számos országban éppen a túlnépesedés miatt készülnek vészforgatókönyvek. A Föld lakossága idén lépi át a 7 milliárdos küszöböt, és bár a demográfiai növekedés átlagosan lassulni fog, Afrikában továbbra is erőteljes marad. A világ hét legnépesebb országa jelenleg Kína (1,33 milliárd fő), ezt követi India (1,17 milliárd fő) és az Egyesült Államok (306,8 millió fő).
A demográfiai gyarapodás lassulása a termékenységi ráta csökkenésével magyarázható: míg most átlagosan 2,5 gyerek jut egy nőre, addig ez a szám 1950-ben még 5 volt. A gyermekvállalás terén az egyes országok között tapasztalható óriási a különbség: Nigerben például átlagosan 7 gyermeket hoz világra egy nő, míg Tajvanon 0,9-et.
Becslések szerint másodpercenként 4,2 ember születik és 1,8 hal meg, ezért naponta 206 563 fővel, tehát nagyjából Debrecen lakosságának megfelelő értékkel gyarapodik a Föld népessége, 2050-re 9 milliárdra nőhet. A legoptimistább forgatókönyvek szerint itt meg is állhat a növekedés, sőt egyes kutatók szerint 2050 után gyors csökkenési fázis következik. A növekedés megállásának legnagyobb kérdőjeleit India és Kína adja. Egy öregedő társadalomban – és erre a kínai „egyke”-modell erőltetése, illetve a leánygyermekek „eltűnése” lehet példa – olyan deformált nemi és életkori összetétel alakul ki, amely csak igen nagy távlatban módosítható.
| Kezdet és vég Míg 1990-ben még 126 ezer gyerek született, tavaly mindössze 90 ezer. A születésszám az idei év első hét hónapjában 49 685 gyermek, ami az előző évhez képest 6,2 százalékos csökkenést jelent. A halálozások száma négy hónapot vizsgálva magasabb volt az előző évinél, áprilisban kismértékű, június–júliusban viszont jelentősebb, 7,2 százalékos csökkenés mutatkozott az egy évvel korábbihoz képest. Összességében így is többen haltak meg, több mint 76 ezren, mint a tavalyi év első hét hónapjában. Ezeket összevetve a természetes fogyás mértéke csaknem 3500-zal volt több, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra több mint nyolc élve születés és mintegy tizenhárom halálozás jutott. |