A testőrnő

Mi az a kérdés, amit már unásig hallottál?

Hogy mondjak neveket, akiknek dolgoztam. Ez viszont nem lenne etikus. Az is gyakori kérdés, miért lettem testőr. Húsz év karatézás után kiöregedtem a sportból, kerestem, hogyan hasznosíthatnám a tudásoma, és egy tévériport adta az ötletet. Utána már minden gyorsan történt.

Hogyan tartod formában magad?

Súlyzózom, edzőterembe járok, minden reggel hét kilométert futok, amihez nyáron a nagy meleg miatt akár már háromnegyed ötkor felkelek. Változó, hogy ezalatt milyen zenét hallgatok: ha stresszes vagyok, akkor a sprintekhez jó ritmust ad a Scooter, de meditációs zenével is tele van a lejátszóm, gyakran pedig relaxációs németnyelv-tanfolyam szól futás közben.

Milyen a munkaruhád?

Ha tényleges vészhelyzetben kérnek segítséget, akkor bármit felvehetek. Többnyire családok mellett vagyok, akik inkább azért kérnek fel, mert szeretik maguk körül a rendet vagy elővigyázatosak. Ilyenkor öltöny, nyakkendő, esetleg félmagas sarkú cipő a megengedett. Vannak meglepő esetek is néha. Volt olyan munkaadónőm, aki mellett csak egy konkrét illatot fújhattam magamra, hogy az ő illatát ne nyomja el az enyém. De persze meg is vette hozzá a parfümöt, amit használhattam.

Hány órát kell a védett személy mellett tölteni?

Nem szoktam elvállalni egy-két napos munkákat, jobban szeretem a hosszabb távú megbízásokat. Ilyenkor a családdal egy házban lakom vagy nagyon közeli albérletben. Így bármikor maximum tíz perc alatt a rendelkezésükre tudok állni. Van, hogy napi 16-18 órát töltök velük, de akad rá példa, hogy egy-két óra alatt lezavarja a megbízóm a tárgyalásait, aztán visszavonul és a nap folyamán már nem tart igényt a szolgálataimra.

Van így lehetőséged magánéletre?

Abszolút nem, nagyon nehéz összeegyeztetni. A munka az első, a család a második. Van egy tizennyolc éves fiam, akit távollétemben mindig édesanyám nevelt. A családtagok ilyenkor nem is telefonálhatnak nekem, nem is tudhatnak a megbízásról semmit, legfeljebb utólag, de nem szoktam beszámolni. Ha menni kell, menni kell. Nagyon fiatalon váltam el, el kellett döntenem, hogy vagy eltartom a családom vagy a kisfiam mellett maradok.

Hogyan kapcsolódsz ki?

Nincs rá esélyem. Gyakori, hogy rendelek egy pizzát, de már mennem is kell, mielőtt az étel megérkezik, vagy ha például néha eljutok moziba, akkor is folyamatosan be van kapcsolva a telefon. A stresszt futással kezelem és nagyon sok meditációs programot hallgatok, nyitott vagyok az ezotériára, ebből merítek erőt.

Lehet ezzel a foglalkozással pasizni?

Amikor megismerkedünk, nagyon felkeltem az érdeklődésüket, minden szuper, minden tetszik, elájulnak a diplomáktól is a falon. Ez egy hétig érdekes, aztán eluralkodik rajtuk a kisebbségi érzés, pedig soha nem éreztetem velük, hogy többet várnék tőlük. A másik csoport egy-két hét után elkezd félteni és megpróbál korlátokat szabni. De ezt nem tűröm el, mert a munka az első, nincs az a férfi, akiért ezt feladjam, egyelőre még. Nagyon szeretnék olyan férfit találni, aki hasonló gondolkodású, megért, inspirál. Valószínűleg az lenne ideális, ha hasonló szakmában dolgozna. De időm sincs igazán ismerkedni.

A Több, mint testőrben szerelem szövődik testőr és védett személy között. Létezik ilyen a valóságban?

A férfiak nevében nem nyilatkoznék. Velem inkább az fordult elő, hogy egy-egy férfi munkaadó úgy gondolta, az árba más is beletartozik. Ilyenkor nagyon nehéz diplomatikusan tisztázni a kialakult helyzetet. Volt rá példa, hogy emiatt elveszítettem a megbízást. Ezért is szeretek inkább családok mellett lenni vagy több testőrrel csapatban dolgozni. Nagyon megnézem, kit vállalok el.

Mi volt a legveszélyesebb helyzet, amibe kerültél?

Olyanra már volt eset, hogy szaladni kellett az autóhoz, mert a testőrködés nem arról szól, hogy leállunk verekedni, lökdösődni, lövöldözni vagy mint a filmekben, a golyó elé ugrunk. Azt tanuljuk éveken át, hogyan kerüljük el a problémás helyzeteket, hogyan szűrjünk ki a tömegből az olyan embereket, akikkel gond lehet és a legkisebb „zűr” esetén már a B-tervet alkalmazzuk. B-terv nélkül sehová nem megyünk.

Milyen emberek a megbízóid?

Dolgoztam már politikus mellett, üzletemberekkel, nagykövetségekkel. Voltam biztonsági tanácsadója és koordinátora olyan rendezvénynek, melyen Lisa Minelli, Sophia Loren és a svéd hercegnő is részt vett. Sok országban jártam: Cipruson, Ausztráliában, Norvégiában, most nyár óta Svájcban vagyok. A városokból annyit látok, amennyit a védett személyekkel közös utak során megnézhetek.

Van, aki kifejezetten azért választ, mert nő vagy?

Természetesen. Aki testőrnőt keres, azért választ engem, mert a szakmában a legképzettebb testőrnő vagyok, vagy mert hallott rólam. Hozzám egy nő sokszor közvetlenebb, de a gyerekek is jobban elfogadnak, mint egy esetleg zordabb tekintetű férfi kollégát.

Milyen előítéletek a leggyakoribbak a munkáddal kapcsolatban?

Előítélettel nem találkoztam, tájékozatlansággal viszont igen. A kívülállók gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy nem biztonsági őrök vagyunk. Szívesen vállalnék itthon munkát, de nem tudnak megfizetni, inkább biztonsági őröket alkalmaznak ilyen feladatokra is, pedig a két szakma nem ugyanaz.

Hány éves korig lehet ezt a munkát végezni?

Amíg van felkérés és szellemileg, fizikailag tudom vállalni, addig mindenképpen folytatom, azután megpróbálok majd szakmai tanácsadásra áttérni.