„A legnagyobb amerikai felfedezők egyike volt; mert másként gondolkodni, hitt abban, hogy meg tudja változtatni a világot, és megvolt hozzá a tehetsége, hogy tényleg átformálja” – nyilatkozta megrendült hangon Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke az 56 évesen elhunyt Jobs halálhírére reagálva.
| Az Apple üzletének kirakatára festett, „Köszönjük, Steve” jelentésű feliratot fényképezi le egy nő a kaliforniai Santa Monicában Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson |
| „Steve, köszönöm, hogy mesterem és barátom voltál. Köszönöm, hogy megmutattad: amit felépítettél, megváltoztatja a világot. Hiányozni fogsz” – Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója
„Nem hittem volna, hogy ennyire letaglóz valaki olyannak a halálhíre, akivel sosem találkoztam személyesen” – Ashton Kutcher, színész |
Mindenki gyászol
Jobs valóban átformálta a világunkat, amiről az is árulkodik, hogy szinte mindenki, aki számít – politikusok, világcégek vezetői, véleményformálók, sztárok vagy közemberek –, szükségét érzi, hogy kifejezze az érzéseit. Az internetet ellepték az újítót búcsúztató üzenetek.
„Edison óta nem élt akkora feltaláló, mint Steve Jobs” – mondta Steven Spielberg. „Milliók életére van hatással az, ahogyan átformálta kultúránkat” – nyilatkozta a Walt Disney elnöke, Bob Iger.
Túlzások nélkül mondhatjuk, hogy Jobsnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a világ számítógépei olyanok lettek, amilyennek ma ismerjük őket: a kezünkkel egeret fogunk, és ikonokra kattintunk vele, ha el akarunk indítani egy számítógépes programot. Az iPhone pedig alapjaiban változtatta meg azt, ahogy a világ a számítógépek, az internet és a telefonok működését, egymáshoz való viszonyát látja. Szinte minden olyan számítástechnikai fejlesztésben benne volt (van) a keze, ami előremutató. És bár az internet feltalálása nem az ő nevéhez fűződik, az már igen, amilyen hipersebességgel elterjedt a világon.
| A Google is megemlékezik Steve Jobsról |
Valószínűleg nem csak a 21. század technikai fejlődésére gyakorolt hatásának köszönhető, hogy Jobs személyére többen a guruknak kijáró ájult tisztelettel tekintettek – aki személyesen ismerte, mind egyetért abban, hogy különleges, megosztó személyiség volt.
Tisztelői a szinte példa nélküli munkamániáját, maximalizmusát és vizionárius képességeit emelték ki, akik pedig nem állhatták, azok nyers stílusát, másokon átgázoló agresszivitását hangoztatták. Jelentőségét jól mutatják a netet elárasztó kommentek, egy magyar blogon például az olvasható: „Azért fogom megvenni az iPhone 4S-t, mert ez az utolsó termék, ami még Steve életében kijött. És ezt a telefont meg is fogom őrizni.”
Valószínűleg Jobs különleges személyiségének és világlátásának köszönhető az is, hogy az Apple termékeket – marketinges nyelven – szuperszexivé tudta tenni a fogyasztók körében, macet venni, iPhone-on telefonálni egyszerűen menő dolog.
Jobs mindannyiunk mindennapjaira hatott, akár az elmúlt pár percben is, ahogy a számítógépen olvasva rákattintottál erre a cikkre.
| Pályája
1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, ami később az Apple fellegvára lett. A főiskolát otthagyta, videojáték-fejlesztőnek ment, aztán onnan is kilépett és bejárta Indiát – ott vált buddhistává. Amerikába visszatérve összebarátkozott Steve Wozniakkal, akivel előbb a komputerkedvelők klubjába járt, később közösen megalapították az Apple Computert. A ’78-ban egy garázsban összetákolt Apple I még elég kezdetleges volt: sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, a vásárlóknak maguknak kellett volna azt összeszerelniük. Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett. A Macintosh 1984-ben került a piacra, ez volt az első igazán sikeres termékük. Jobs maximalizmusa és kemény stílusa aztán szakításhoz vezetett: 1986-ban az Apple elhagyására kényszerült. 
Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága számítógépei sosem lettek sikeresek. Jó döntésnek bizonyult viszont a Pixar Animation Studios megvásárlása, ők készítették a világsikernek számító Némó nyomában és a Toy Story számítógépes animációs filmeket. A NeXT-et végül 96-ban felvásárolta az Apple, s Jobs egy éven belül megint a cég élére került. 2001-ben mutatta be a iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával. Az Apple-nek ma világszerte 300 márkaüzlete van, s a több mint 275 millió iPodot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPadet adott el világszerte.  Jobs először 2004-ben jelentette alkalmazottjainak, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Az Apple alapítója együttműködött az első hivatalos életrajzának megírásában, amely a tervek szerint novemberben jelenik meg. Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében elárulta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt. „A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, és segített meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden dolog – minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem – szertefoszlik a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy azt gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd” – mondta Steve Jobs. |
