Az emberek nagy része (93 százaléka) tisztában van azzal, hogy munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából fontos képezniük magukat, azonban a magyarok harmadát csak akkor érdekli bármilyen tanfolyam, ha az állam vagy a munkáltató támogatja a részvételt – derült ki a Képzésinfó.hu és a KutatóCentrum közös kutatásából. Szinte az összes válaszadó részt vett már legalább egyszer valamilyen tanfolyamon. A képzéstípusok között a járművezetői tanfolyam a leggyakoribb (69 százalék), de igen magas az OKJ-s tanfolyamokon vagy más akkreditált felnőttképzéseken részt vevők aránya (56 százalék) is.
„A megkérdezettek 87 százaléka akkor is képezné magát, ha meg lenne elégedve az aktuális állásával” – mondta Moldván Ákos, a Képzésinfó termékmenedzsere. Ám van ennek egy nagy akadálya: a legtöbb ember drágának tartja a képzéseket, így csak akkor tanulnának, ha az állam vagy a munkáltató finanszírozná, vagy valamilyen kedvezményt, ösztöndíjat biztosítana a képzésükhöz. (Egyes esetekben a képzéseket támogatja az állam, ám ennek a feltételei nem mindenkire érvényesek).
Továbbképzés, szakosodás
A HR-tanácsadó szerint is tanulni kell, de nem mindegy, hogy mit. Szerinte a nyelvismeretnek és a szakmai továbbképzésnek van igazán értelme. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője felhívta a figyelmet: munkanélküliként olyan dolgot érdemes tanulni, amely belátható időn belül eredményt hoz, például valami kiegészítést a korábbi szakmához. Ha viszont valakinek elavult a szakmája, akkor érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy részt vegyen valamilyen átképzésen, pályát módosítson.
Mit tanuljak egy jobb állásért?
Sokkal könnyebben el tud helyezkedni egy olyan raktáros, akinek például targoncavezetői képesítése is van, mint akinek nincs „speciális” tudása. Ha valaki mondjuk kereskedelmi szakközépiskolát végzett, és még tanulni akar, akkor érdemes például egy boltvezetői tanfolyamra jelentkeznie, vagy épp valamilyen kereskedelmi felsőfokú képzésben részt vennie. Ha pedig a munkavállaló céljai egybecsengnek a cég terveivel, akkor ki lehet harcolni egy tanulmányi szerződést – így a költségeket a munkaadó állja.
A fiatalok tudatosan képzik magukat
| A legfrissebb állásokért kattints ide! |
A fiatalok nem elégszenek meg az iskolai tanulmányaik során megszerzett tudásukkal: a 18–24 év közötti korosztály tagjaira átlagban 1,5 tervezett tanfolyam jut a Képzésinfó szerint. A tanfolyami részvételt tervezők fele a szakmai vagy valamilyen felnőttképzés iránt érdeklődik, ennek fő okaiként az át- vagy továbbképzést jelölték meg. Ha végzettség szerint vizsgáljuk, elsősorban az érettségizettek tanulnának tovább, de magas ez az arány a diplomások esetében is.
Az álláskereső fiatalok szerint a számítástechnika, a nyelvtudás, a kommunikációs, prezentációs képesség azok a területek, ahol fejlődniük kellene – áll a Dashofer kutatásában. A munkaadók is jobban igényelnék a pályázóktól a számítógépes ismereteket, ezen túl pedig elvárják, hogy jelöltjük járatosabb legyen a bevallások, jelentések, analitikák, gyakorlati könyvelési feladatok kezelésében.
A cikk folytatásáért kattints ide!