Akár az év utolsó előtti napjáig is vacillálhatunk, hogy véget vetünk-e a bankunkkal folytatott liezonunknak, vagyis rendezzük-e lakáshitel-adósságunkat (a Századvég Alapítvány felmérése szerint ezt az adósok 15 százaléka tervezi. Ha belevágunk, több utat is választhatunk. Egy összegben kifizethetjük például a fennmaradó devizatartozást rögzített árfolyamon. Ezzel nincs is gond: ha holnap a kispárnába varrt pénzünkkel felkerekedünk és besétálunk a bankba, ők kiradírozzák a hiteltartozásunkat. Minden más esetben számítsunk arra, hogy nehézségeink adódhatnak.
|
Megéri? Feltételek: |
Ha nem vagyunk olyan szerencsések, hogy önerőből végtörleszteni tudjunk (ami elég valószínű az adósok többségénél), forinthitellel is kiválthatjuk a deviza alapú hitelünket. Így nyerünk az árfolyamkülönbségen, és valamivel alacsonyabb lehet a havi törlesztőrészlet is. Ráadásul innentől kezdve nem kell aggódva figyelni a forint árfolyamának alakulását – legfeljebb a hazai kamatok növekedése emelheti meg a havi törlesztőrészletet.
Ha megtakarított pénzünk sincs, és hitelképesek sem vagyunk, az tűnik a legésszerűbbnek, hogy a hitelünk fedezetéül szolgáló lakásunkat, házunkat eladjuk. Ez talán az a megoldás, ami legjobban fáj, hiszen pont attól az értéktárgyunktól kell megszabadulnunk, amire éveken át vágytunk, és az egész hitel-mizériát ezekért a falakért, kilátásért, kis kertért vettük a nyakunkba. Sokan mégis ezt a megoldást választják – és mivel egyre többen vannak az eladók, és így az árak is nyomottak, előfordulhat, hogy nem fogjuk a remélt pénzt megkapni a lakásért.
Ha a lakás értékesítése mégsem megoldás, marad a hitel. Bizony ehhez alaposan körül kell nézni a hitelpiacon, hogy találjunk olyan hitelintézetet, ahol a hitelkiváltásra jó megoldást kínálnak.
A végtörlesztés kapcsán született hitelkárosulti panaszokból kiderül, melyek a tipikus problémák, csapdák.
Felemás igen
Annak ellenére, hogy a végtörlesztési kedv elsősorban a jó adósokra jellemző, a Századvég Alapítvány október közepén készített közvélemény- kutatása szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezők mintegy fele, 54 százaléka pozitívnak találja a végtörlesztés lehetőségét. Érdekes, hogy ehhez képest a megkérdezett devizahitelesek csupán 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élni kíván vele – 25 százalék pedig még nem döntött.
Hitelcsapda 1.: Nincs hitel
| Felemás igen Annak ellenére, hogy a végtörlesztési kedv elsősorban a jó adósokra jellemző, a Századvég Alapítvány október közepén készített közvélemény-kutatása szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkezők mintegy fele, 54 százaléka pozitívnak találja a végtörlesztés lehetőségét. Érdekes, hogy ehhez képest a megkérdezett devizahitelesek csupán 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élni kíván vele – 25 százalék pedig még nem döntött. |
„A bank indoklás nélkül elutasította a forinthitel-kérelmünket az ugyanitt vezetett svájcifrank-kölcsön kiváltására, holott addig minden rendben volt. Nem vagyunk tiltólistán, az ingatlanfedezet megfelel, mindkét fizetés náluk vezetett bankszámlára jön, soha nem maradtunk el a fizetéssel.”
Egyetlen bank sem kötelezhető arra, hogy hitelt adjon – arra azonban már vannak szabályok, hogy nem lehet megkülönböztetni az ügyfeleket. Annak, hogy egy bank általánosságban nem hitelez, több oka lehet – az egyik legfontosabb ilyen szabály, hogy felelősséggel tartozik a betétesek pénzéért. Minden pénzintézet csak bizonyos mennyiségű kölcsönt adhat. Ennek mértékét a saját tőkeereje is meghatározza – ez a szabály garantálja, hogy a bank vissza tudja fizetni a betétesek pénzét. Ha korábban egy pénzintézet túl sok hitelt adott, elképzelhető, hogy most egyszerűen nem adhat – vagy csak nagyon keveset, ezért a korábbinál szigorúbb szabályokat léptet életbe. A szigorúbb szabályok mögött a válság is meghúzódhat. Miután több a nem, vagy rosszul teljesítő adós, a bankoknak kötelességük volt keményebb kölcsönzési feltételeket meghatározniuk (szintén azért, hogy megfeleljenek a betéteseket védő szabályoknak). Elképzelhető tehát, hogy korábban kaptunk hitelt egy banktól, most pedig nem fogunk.
A pénzügyi felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a bankok szabályosan járnak-e el a végtörlesztések kapcsán, és ha úgy látjuk, hátrányos megkülönböztetés ért bennünket, érdemes a PSZÁF-hoz fordulnunk. Természetesen igaz az is, hogy a pénzintézetek számára a végtörlesztés nem öröm: jelentős veszteségük keletkezik a számukra hátrányos árfolyam-különbségből.
Hitelcsapda 2.: Pluszköltségek
„Nekem azt mondta a bank, hogy mintha új hitelt vennék fel, mindent újból fog vizsgálni, új értékbecslői díj, új hitelbírálati díj, satöbbi. Díj-díj hátán…”
A jogszabályok szerint a bankok a végtörlesztés kapcsán nem róhatnak ránk többletköltségeket, jutalékot, díjat. A hitelkiváltásnál, új hitel felvételénél azonban nincs hasonló engedmény, ott bizony további költségekkel kell számolni – az új hitel általában teljesen új eljárást, új hitelbírálatot, közjegyzői okiratot jelent – annak minden költségével és időigényével együtt.
Hitelcsapda 3.: Ingatlangondok
Előfordulhat, hogy ott bukik meg a hitelünk, hogy az az ingatlan, amire a régi kölcsönt kaptuk, a forintosított hitelösszeget már nem bírja el.
Néhány jellemző eset: „Tőlem pótfedezetet kért volna a bank. Mivel nincs, így hitel sincs.”
„Az ügyintéző azt javasolta, hogy ha van egy másik, tehermentes ingatlanom, vegyek fel rá forinthitelt, és abból fizessem vissza a régi hitelünket”.
A magyarázat egyszerű: ha a svájci frank kölcsönt 160-as árfolyamon vettük fel, akkor a ma kedvezőnek számító 180-as végtörlesztéssel is előfordulhat, hogy forintban számolva többet kell felvenni, mint amit korábban kértünk (annak ellenére is, hogy közben azért vissza is fizettünk belőle). De akkor is lehet gond, ha az összeg ugyanakkora. Miután az ingatlanárak jelenleg a pár évvel ezelőttinél alacsonyabbak, az új értékbecsléssel már kevés lehet a korábban elegendő fedezet.
Hitelcsapda 4.: A jó adósra „rászállhat” az APEH
Elterjedtek olyan hírek, hogy azok, akik képesek a végtörlesztésre, más miatt aggódhatnak: az adóhivatal esetleg érdeklődni fog a pénz eredetéről. Ha a rokonság adja össze, akkor akár őket is eljárás alá vonhatják.
Az adóhatóság időközben már közölte, hogy nem fog célvizsgálatot tartani ez ügyben, vagyis nem szállnak rá a végtörlesztőkre és rokonaikra. Más kérdés, hogy egy általános vizsgálat során a NAV (korábbi nevén APEH) vélhetően rákérdez majd, miből is sikerült megoldani a korábban felvett hitel visszafizetését. Vagyis, valóban fontos, hogy minden pénz forrásáról be kell tudnunk számolni.
Gondoljuk végig, milyen megoldás kínálkozik esetünkben, és ha van rá lehetőség, éljünk az egyösszegű végtörlesztéssel. Ha félelmeink vannak azt minél előbb szakértővel próbáljuk meg tisztázni!
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu