Sorstragédia és anyagi csőd

TóCsa | 2011. November 10.
Egymillió forint – akár ennyibe is kerülhet egy holttest hazaszállítása külföldről. De kész anyagi sokk lehet az is, ha idegen országban szorulunk kórházi ellátásra – biztosítás nélkül.

Túl a lelki szenvedésen, amit egy, az egyiptomihoz hasonló tragédia okoz, komplett családokat taszíthat anyagi csődbe, ha a család egyik tagja biztosítás nélkül utazik külföldre és ott beteg lesz, balesetet szenved vagy meghal. Borzasztó erre gondolni egy utazás kapcsán, de sajnos muszáj volna. A vasárnap Egyiptomban megsérült magyar turisták egy részének egyáltalán nem volt biztosítása.

„A magyarok többsége halhatatlannak hiszi magát – mondta a Nők Lapja Cafénak egy biztosítási szakértő. – Előszeretettel költ pénzt arra, hogy bebiztosítsa a kocsiját, a házát vagy a vagyontárgyait, de nagyon sokszor eszébe sem jut biztosítást kötni saját maga vagy a családja érdekében. Így fordulhat elő, hogy hiába kerül alig napi pár száz forintba az utasbiztosítás, sokan mégis enélkül indulnak útnak.”

Horrorisztikus árakkal találkozhatunk, ha külföldön kell orvoshoz mennünk. Amennyiben az Egyesült Államokban röntgenre szorulunk, csak ezért százötvenezer forintot fizethetünk. Ha ehhez hozzávesszük a vizsgálatok és a kezelési költségek árát is, a végösszeg simán elérheti az egymillió forintot, és akkor még csak egy olyan egyszerűbb esetről beszélünk, mint például egy bokaficam. Kifizethetetlen összegekbe kerülhet a betegek hazaszállítása. Ha például Németországból mentővel kell hazajönnünk, a számlánk valahol fél- és egymillió forint között lesz, de ha légi úton (helikopterrel, repülővel…) kell minket szállítani, akkor reális a 3-8 millió forint közötti díjazás.

Amennyiben megtörténik a szörnyűség, hogy külföldön veszíti életét egy hozzátartozónk, szintén milliósak a következmények. Vegyünk egy példát: ha nem is túl messze, mondjuk Lengyelország déli részén meghal az egyik hozzátartozónk, testének hazaszállítási költsége elérheti a félmillió forintot. Koncz Tamás, a MATESZSZ (Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesület) elnöke szerint minden országban más szabályok érvényesek és másfajta engedélyeket kell beszerezni. „Akadnak országok, ahol kötelező a hűtött autóban szállítás, máshol pedig nem, de az biztos, hogy csak az ehhez szükséges koporsó ára megközelíti a százötvenezer forintot. Autós szállítás esetén a tarifa 0,6-0,7 euró/kilométer, amihez még jönnek a járulékos költségek. Nemrég Krakkóból szállítottunk haza egy elhunytat, amiért 350 000 forintos számlát állítottunk ki. Légi szállításnál a dolog még drágább. Az egyiptomi áldozatok esetében ez a költség könnyen elérhette akár az egymillió forintot is”.

 
Baleset bármikor történhet
 
Súlyos összegeket fizethetünk

Biztosítás nélkül is kaphatunk kártérítést?

Vannak utak, melyek árában benne foglaltatik az utasbiztosítás, de a gyakoribb verzió az, hogy ugyan az utazási iroda felajánlja a biztosítás lehetőségét, az utasnak nem kötelező élnie vele, és bárhol köthet szerződést. Jó esetben köt is. Az alap, jobbára napi pár száz forintos utasbiztosítások arra jók, hogy ha az emberrel külföldön történik valami, számlák ellenében utólag megtérítik a költségeit. Már itt is járhatnak olyan bónuszok, mint a hozzátartozó kiutaztatási költségeinek átvállalása, de mindez az adott szerződés függvénye. Ma már a biztosítók rendkívül rugalmasak, és szinte bármire, bármilyen formában tudjuk biztosítani magunkat. Megfelelő ellentételezésnél akár még úgy is, hogy ne utólag fizessenek, hanem rögtön helyettünk.

A józan ész azt diktálja, hogy mindenki kössön biztosítást, de ha mégis enélkül kerülünk bajba külföldön, még mindig van esélyünk a kártérítésre. „Az utazási irodák gyakran a jó hírük megőrzése érdekében, különösen a nagy sajtóvisszhangot kapott ügyeknél át szokták vállalni a biztosítatlan áldozatok költségeit, ami veszélyes terep, mert ezzel egyben a saját felelősségüket is elismerik. Ha ezt nem teszik, könnyen beperelhetik őket, de ilyenkor az áldozatnak vagy a hozzátartóknak kell bizonyítania, hogy az utazási iroda hibázott, vagy mint az egyiptomi esetben, a buszos alvállalkozó felelősségét. Ha ez sikerül, a cég felelősségbiztosítása révén kénytelen állni a költségeket” – magyarázza a biztosítási szakember. Ezt a módszert azonban nem ajánljuk senkinek, mert hosszadalmas, a sikere egyáltalán nem garantált, és a megítélt összeg is kiszámíthatatlan, míg az utasbiztosítás ilyen esetekben gyorsan fizeti a károkat.

Az állam besegít?

A mostanihoz hasonló volumenű balesetek szerencsére nagyon ritkák (utoljára 2007-ben és 1999-ben fordult elő Ausztriában hasonló, magyarokkal történő busztragédia, az előbbinél három, az utóbbinál tizennyolc halálos áldozattal), ezért a rájuk irányuló médiafigyelem szokatlanul nagy. A tömegszerencsétlenségek esetében az állam nem engedheti meg azt a presztízsveszteséget, hogy a fizetetlen biztosítás miatt holttesteket vagy sérülteket hagyjon a helyszínen, ezért mindent megtesznek az érintettek hazaszállíttatása érdekében. A legtöbb balesetet azonban nem övezi ekkora médiafigyelem, ezért az áldozatok nem számíthatnak az állami mentőangyalra. Ahogy egy dühös kommentelő írja: „Vége már a Kádár-korszaknak, amikor mi magunk nem tartoztunk felelősséggel semmiért, és a saját hibáinkat is az állam bácsival vagy másokkal akartuk megfizettetni. Nőjünk fel végre!” Ha már sok tízezer forintot kifizettünk a hotelért és az utazásért, ne azt a pár ezrest sajnáljuk a biztonságunk szavatolására.

Exit mobile version