A hír: Egyetlen ötös volt a lottón, így egy emberé minden idők tizedik legnagyobb nyereménye, az 1 milliárd 935 millió forint. Tizennyolc hete halmozódott már a főnyeremény, ennyi ideje nem volt telitalálatos szelvény. Szombat este megtört a sor, végre valakinek szerencséje volt. Míg egy átlagos héten a játékosok 3 és fél millió szelvényt vásárolnak, addig ilyen várható nagy nyereményösszegnél egymillióval több szelvényt töltenek ki. Az eddigi legnagyobb nyeremény – több mint 5 milliárd forint – 2003 novemberében talált gazdára, a második pedig tavaly júliusban, akkor 3 milliárd forintot ért a telitalálatos szelvény.
Soma véleménye: Minden változás stressz, akár pozitív, akár negatív irányú. Fel kell dolgozni. Minél kisebb a változás, annál kevesebb energia kell hozzá, minél nagyobb, annál több. Ehhez pedig többletenergia kell (és tudatos belső munka).
Roppant tanulságos volt „BB Évi” története, az orrunk előtt zajlott. Bár én magam nem tévézek és nem láttam magát a műsort, de az ő történetével való találkozás szinte elkerülhetetlen volt: a melegszívű, mosolygós, vidéki lányból, aki megnyerte a műsort, hogyan lett egy talajvesztett, pszichés problémákkal küzdő, sajnálatra méltó, megtört ember. Pedig csak annyi történt vele, amire oly sokan vágynak: megnyert egy valóságshow-t, ami által szinte az egész ország megismerte és a korábbinál jóval gazdagabb lett. A túl nagy változás feldolgozásához komoly lelki munka kell. Épp ezért van az, hogy fokozatosan jó a változás.
Ősszel voltam egy pénzmágia-szemináriumon, ahol azt tanultuk, hogy „sávonként” jó előre lépni, vagyonosodni. Légzéstechnikával enyhe transzállapotban a tudatalattival párokban dolgoztunk és mindenkinél egyénileg állították be, hogy mi az a lépés (havonta mekkora összeg), amit el tudunk fogadni, mennyi idő kell ennek az elfogadásához, majd megteremtéséhez, illetve mik azok a gátló tényezők, amikkel szembe kell nézni ahhoz, hogy szintet, azaz „sávot” léphessen az ember. Nekem három jött ki, hogy másfél-két év múlva elérjek az akkor programozott, elképzelt sávba.
Ezek: 1. Megengedjem ezt magamnak így, hogy négy testvéremből három szerény körülmények között él. 2. El tudjam viselni a körülöttem egyre növekvő irigységet, és lássam, kik azok, akik érdekből legyeskednek körülöttem (a kívülállók reakcióinak feldolgozása). 3. Önkéntes munkáim során a legnagyobb mélyszegénységben élőkkel találkozom. Az általam elképzelt pénzt csak akkor tudom elfogadni, ha ezeken az embereken nem egyszeri adománnyal segítek, hanem valami olyan tevékenységet adok a kezükbe, ami hosszú távon hoz nekik pénzt, önbecsülést.
Ezeken a gondolatokon mind végig kellett mennem transzban, hogy el tudjam képzelni azt a korántsem ekkora méretű összeget, amit most ez a lottónyertes a kezébe fog kapni.
„Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy azok 90 százaléka, akik nagy összegű szerencsejáték-nyereményhez jutottak, két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. Ráadásul nemhogy ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban.”
Éppen emiatt van mindez: nincsenek rá lelkileg fölkészülve az emberek. És mivel ezt a lottótársaságok is tudják, talán érdemes lenne ezen változtatni! Vagy nem kellene ekkora nyereményeket egy emberre ráruházni, vagy pszichológust is kellene mellé adni. De legalábbis az lenne a korrekt, ha minderre felkészítenék a nyertest. Ha elmondanák neki, hogy érdemes külső segítséget igénybe venni, hogy ebből az egészből hosszú távon is jól jöjjenek ki, hiszen az elmúlt évtizedek következményeinek ez és ez volt a tanulsága.
De leginkább nem tartom jó ötletnek az ilyen hatalmas mennyiségű pénz egy összegben való megnyerési lehetőségét. Valójában tönkretesznek vele egy embert, ráadásul ez az ostoba és kártékony pazarlás egy olyan globális gazdasági helyzetben történik, ami most van a világban, hazánkban. Bárcsak eljutna valahogy ez az üzenet a fejesekhez is…