– Könyvek, újságok helyett ma SMS-t és számítógépes üzeneteket olvasnak a fiatalok, visszaszorul az olvasás, az írás. Ezt sokszor kapom meg a hallgatóságtól, amikor kutatási eredményekről van szó – mondja dr. Nagy Attila olvasásszociológus, aki szerint van igazság ezekben az ítéletekben. – Ha azonban a szövegek minőségét, rövidített, töredékes voltát, stiláris gyengeségeit is számba vesszük, akkor már könnyebben megtaláljuk egymással a közös nevezőt.
Átalakuló szokások
Tény, hogy a képernyős olvasás folyamatosan nő, a hagyományos források olvasása egyértelműen csökken. Kevesebb könyv fogy, kisebb a kiadott művek példányszáma, s ugyanez a helyzet a folyóiratokkal is. A könnyed, szórakoztató művek változatlanul listavezetők, de előnyük csökken. Az ismeretközlő, praktikus információkat hordozó könyvek keresettsége lassan, de egyértelműen emelkedik, az értékes irodalom esélyei gyengülnek.
Az olvasáskutató szerint növekszik a különböző társadalmi rétegek közötti szakadék. A felnőttek közül egyre többen vallják magukról, hogy az utóbbi egy évben egyetlen könyvet sem olvastak el. Érdekes viszont, hogy ha lassabban is, de nő a sokat olvasók aránya is. Az adatok szerint az igényes könyvek olvasója, különösen ha könyvtárba is jár, 80-90 százalékos valószínűséggel az internettel is jó viszonyban van.
De nem tudható, hogy azt a cikket, amit egy internetes közösségi oldalon 150 alkalommal osztottak meg, hányan olvasták el igazán. Mint ahogy az is vitatott kérdés, mi számít ma olvasásnak. Ami biztos, az az átalakulás: olvasási szokásaink a folyamatosan megjelenő technikai újdonságoknak köszönhetően manapság szinte napról napra változnak.
„Az egyéves lányom számára a magazin egy olyan táblagép, ami nem működik” – mondja a büszke apa
annak a házi videónak a végén, amely néhány nap alatt többmilliós nézettséget ért el a világhálón. A videón az amerikai férfi azt mutatja be, hogy egyéves lánya milyen ügyesen használja a táblagépet. Ám amikor a kezébe egy magazint adnak, azzal már nem tud mit kezdeni.
Megpróbálja az érintőképernyők jellegzetes ujjmozgásával felnagyítani az újság képeit, de azok nem mozdulnak.
– Az olvasást mindannyian olyan könyvekkel kezdtük, amelyekben csak képek voltak, s innen haladtunk fokozatosan az egyre terjedelmesebb szövegek felé. Ám elmúltak azok az idők, amikor csak újságok, magazinok és könyvek közül választhattunk. Sőt azok is, amikor az volt a kérdés, weboldalakat vagy blogokat olvassunk inkább. Ma nagyon sokféle formában érhetjük el és fogadhatjuk be a rekordsebességgel ránk zúduló szavakat.
| Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az ELTE tanára |
A betű jövője
E-book- (digitális formátumú könyv) vásárlók körében végzett idei amerikai felmérés mutatta ki: ők minden korábbinál több időt töltenek könyvekkel. Negyven százalékuk állítja, hogy többet olvas most, mint amikor még nyomtatott könyveket vásárolt. Úgy tűnik, az új eszköz nem alakítja át a meglévő olvasási szokásokat, csupán kibővíti azokat.
A Kindle és iPad olvasóeszközök korában egy kattintással hozzáférhetők olyan könyvek is, amelyeket régen csak komoly idő-, pénz- és energiabefektetés árán tudtunk beszerezni. Nyaraláskor sem kell előre eldönteni, milyen könyvekhez lesz kedvünk abban a két hétben, hiszen egy teljes könyvtárat elvihetünk egyetlen könnyű, apró készülékben. Az e-bookok legnagyobb forgalmazója, az Amazon szerint vásárlói háromszor több könyvet vesznek azóta, hogy megvették a cég e-book olvasóját, a Kindle-t.
Korai volna ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen nem tudhatjuk, hogyan alakulnak majd az eladások akkor, amikor az elektronikus könyvek a mindennapok részévé válnak. Mindenesetre az e-bookok szerelmesei arról számolnak be, hogy többet olvasnak, és olyan helyeken is, ahol korábban nem jutott volna eszükbe. Okostelefonnal az orvosi váróban, e-book olvasón a fürdőkádban, a futópadon.
Gondolatok a könyvtárban
– A magyarországi olvasásvizsgálatok szerint a legkedvesebb írók névsorát 1985-ben, 2000-ben és 2005-ben is Jókai Mór vezette, Mikszáth, Móricz és Gárdonyi is az első tízben szerepel. Természetesen a listára kerülnek az adott évek sikerkönyvei is – ismerteti a könyvtárba járók szokásait Nagy Anna, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója. – 1985-ben Szilvási Lajos és Berkesi András, 2005-ben Moldova György és Lőrincz L. László. Tíz éve megjelentek az angolszász szórakoztató irodalom szerzői, Robin Cook, Danielle Steel. Ma hasonló a helyzet, csak a bestsellerírók neve változik: Sandra Brown, Dan Brown.
Talán nem meglepő, hogy a könyvtár hálózatában a legolvasottabb könyvek a lektűrök és a krimik. Ám Nagy Anna még két érdekes adattal is szembesít. Tavaly a könyvtár beiratkozott olvasóinak száma az előző évekhez képest emelkedést mutatott. És szintén nőtt azok száma, akik aktív olvasók, vagyis nemcsak beiratkoztak, de folyamatosan kölcsönöztek is könyveket.
Megvan, de nem olvassuk
Az e-bookok térnyerésével a könyvespolcunk egyre kevésbé lesz ízlésünk, személyiségünk tükre. Most azonban még presztízskérdés is, milyen könyveink vannak otthon. Egy átlagos könyvespolcon nyolcvan olyan kötet szerepel, amelyet a tulajdonosa soha nem olvasott. Egy brit kutatás szerint általában a házi könyvtár 70 százaléka marad olvasatlanul, és tízből négy válaszadó bevallotta, hogy a könyvei nagy részét csupán azért veszi meg, hogy jó benyomást keltsen.
Hogy megőrizzék a látszatot, a britek 57 százaléka tart irodalmi klasszikusokat a polcon. A füllentéslista
éllovasai:
Büszkeség és balítélet,
Gyűrűk ura,
Értelem és érzelem,
Üvöltő szelek.
23 százalék arra is odafigyel, hogy amikor elhagyja a házat, megfelelő könyv legyen a kezében – ezt a listát is a Büszkeség és balítélet vezeti. Nagyjából a válaszadók fele olvas szívesen olyan könyvet, amivel soha nem mutatkozna nyilvánosan. A nálunk is ismert lektűrszerzők, Jackie Collins, Helen Fielding és Danielle Steel vezetik a bűnös élvezetet jelentő szerzők listáját.
Az elektronikus könyvolvasó eszközök ebben a vonatkozásban is komoly előnyt jelentenek, hiszen az e-könyveink nem kerülnek közszemlére, így titokban tarthatjuk valódi kedvenceinket, ha ahhoz
van kedvünk.
 |
A nők és a lektűrök
Tavaly nyílt az első könyvsiker-kölcsönző az egyik budapesti plázában. A családi vállalkozást Sipos Anett indította édesapjával. Hogyan olvassunk el rögtön egy sikerkönyvet akkor, ha nem tudjuk kifizetni az árát?
A könyvtárak költségvetése szűkös, ha mégis megrendelik a kötetet, sokszor van várakozási lista. Itt a rendszer úgy működik, hogy az érdeklődők már a megjelenés napján elvihetik a könyvet, amit az átlagos bolti árnál olcsóbban kínálnak. Ezt az összeget ki kell ugyan fizetni, de ha 15 napon belül visszahozzák a kiadványt, a vételárból 500 Ft-ot levonnak, és visszafizetik a többit. Kevesebben keresnek szépirodalmat, a legtöbben valóban arra a sikerkönyvre utaznak, amiről hallottak, vagy amiről azt gondolják, nem érdemes megtartani, csak elolvasni. Mint megtudtuk, Frei Tamás új könyve (A bankár) iránt most nagy a kereslet. Paulo Coelho, a skandináv krimik és Szalai Vivien tuti befutók. Ezzel együtt keresett szerző Márai Sándor, Szabó Magda és Wass Albert, s toplistán van Ljudmila Ulickaja új regénye is.
| A megkérdezettek 40%-a olvas rendszeresen. A válaszadók 16%-a vesz kezébe havonta legalább egy könyvet. 60%-a leginkább a televíziót nézi, könyvet, újságot, sajtóterméket nem olvas. TÁRKI-kutatás, 2005 |
Miért kell egyáltalán olvasni?
A gyerekkori olvasás nagyban hozzájárul azon képességünk kialakulásához, hogy a leírt szavakat elménkben aktív módon képekké tudjuk alakítani. A belsőkép-készítéshez az olvasó elkötelezett részvétele szükséges, és ez a képességünk ágyaz meg a fantázia és a kreativitás kialakulásának is. Olvasás közben érzelmi és intellektuális munkát végzünk, szó szerint előállítjuk azokat a képeket, amelyeket tévénézés vagy mozizás közben készen kapunk. Amikor a képernyőn megjelenő, készen „leszállított” képeket nézzük, akkor passzív, nyitott és sebezhető tudatállapotba kerülünk. Átadva magunkat annak, hogy a képek készítői saját szándékuk szerinti üzenetekkel bombázzanak minket.
E-book: e-könyv. A nyomtatott könyv digitális megfelelője. Használatához olvasóeszköz szükséges. Nyomtatási költség nem terheli, olcsóbban és gyorsabban terjeszthető.
Kindle: e-könyv olvasó. Az Amazon.com által kifejlesztett hálózati képességekkel ellátott eszköz, e-könyvek és más digitális adatok megjelenítésére használható.
Tablet: az alkalmi olvasók számára jobb vásárlásnak tűnik a tablet, azaz táblagép (iPad, Galaxy TAB, és már itthon is kínált HP, Acer, Toshiba). Több mindenre alkalmasak, mint az e-book olvasók, viszont jóval drágábbak.
E-könyvek rendelhetők a www.polc.hu honlapon.
Az időseknek segít a technológia
Német kutatók vizsgálata szerint az idős emberek háromszor gyorsabban olvasnak táblagépen, mint hagyományos könyvből, annak ellenére, hogy saját bevallásuk szerint a „valódi könyveket” veszik kézbe szívesebben. Úgy tűnik, az új technológia segíti az információ könnyebb befogadását, még akkor is, ha a tabletek kijelzője hosszú távon állítólag fárasztja a szemet. A Johannes Gutenberg Egyetem kutatói Mainzban azonban azt az elterjedt tévhitet is cáfolták, hogy a hagyományos könyveket könnyebb volna szemünknek elviselni, s hogy a képernyőről olvasásnak negatív hatásai vannak.
| A szakértő véleménye
– Kevesebbet olvasunk? |
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- A belső iránytű keresése egy pesti kávéházban
- Városok ünnepi fényversenyben
- Olvasunk, de mást és máshogyan
- Ő a fiunk, örökbe fogadtuk…
- Adventi koszorú házilag
- Tamással sülve-főve
- Dr. Vekerdy Tamás válaszol
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!