Ő Avalokitesvara, az együttérzés bódhiszattvájának megtestesülése. A saját nirvánáját elhalasztva azért születik folyton újjá e sárgolyón, hogy az emberiséget szolgálja. Hogy hol és mikor, azt nagyjából ki tudják számítani a bölcs lámák. De ahhoz, hogy a jelöltek közül kiválasszák az inkarnációt hordozó gyermeket, szükség van még egy próbatételre.
A jelenlegi lámának, aki kiválasztásakor még csak két és fél éves volt, fel kellett ismernie az 1933-ban elhunyt XIII. dalai láma kedvenc használati tárgyait, és azokat a személyeket, akikhez leginkább kötődött egykori „udvartartásából”. Méghozzá úgy, hogy egyszerre több pohár, ruhadarab, egyéb használati eszköz közül kellett megtalálnia azt az egyet, melyet elődje használt. Miután a sok lehetségesnek talált gyermek közül csak ő felelt meg a próbán, hamarosan, alig ötévesen Tibet vallási és az egész világ spirituális vezetőjévé választották a kisfiút, aki akkor vette fel a Tendzin Gyaco nevet. (Eredeti neve: Lhamo Donrup.)
Békeharcos száműzetésben
Habár születésekor (Tengster, 1935. július 6. reggel 4:38) közvetlen környezetében még senki nem sejtette, hogy kinek adott életet az egyszerű sorból származó anya, az ég csillagai már jelezték a nagy sorsot. De sajnos azt is, amiről a régi mondás beszél: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Az otthon házában álló Mars nehéz fényszöget ad az aszcendens közelében lévő Napnak. Ez a dalai láma otthoni helyzetének reménytelenségét és örökös harcát mutatja. A száműzetés is kódolva van a képletében, hiszen az eredetet, az otthont jelölő négyes ház uraként szereplő Merkúr a távolságokat és a gondokat jelző tizenkettes házban áll. Talán ez a Nap–Mars kvadrát az egyetlen igazán rossz fényszög a láma horoszkópjában, melyre feloldást találni igen nehéz, csaknem lehetetlen, mivel közeledő, tehát erősödik. Javára legyen azonban mondva, Tendzin Gyaco még e másokat haragos-erőszakossá tevő konstelláció ellenére is igazi szelíd békeharcos. Nem véletlenül kapta meg a Nobel-békedíjat 1989-ben.
Misztikus vagy politikus?
A dalai láma születési és felkelő jegye is a Rákba esik, Napja az aszcendens közelében: beragyogja egész személyiségét. Az ilyen ember tudatossága teljesen azonos személyiségével, az énje teljes valóságosságában megmutatkozik. Ez a Nap ráadásul király trigont képez a két nagy sorsbolygóval, a Jupiterrel és a Szaturnusszal is. Márpedig a két sorsbolygó konstellációja mindig valami különleges, krisztusi aspektus. Tibetben ezt úgy mondják: a láma újjászületik.
A király trigon a megérzésekre hajló, átérző, átélő vizes jegyeket köti össze, ami alátámasztja a feltételezést, hogy a szülött az együttérzés született bódhiszattvája. A Nap és a Szaturnusz konstellációja kitartást és megbízhatóságot ad a szülöttnek, ezt a fiatalon dalai lámává lett gyermek korán megtapasztalható elkötelezettsége is igazolta. 1950-ben, amikor a kínai csapatok megszállták Tibetet, az akkor alig tizenhat éves Tendzin Gyacónak hirtelen vállalnia kellett Tibet kormányzását. Ő pedig, ahelyett, hogy együttműködött volna a jogtalan bitorlókkal, fiatalsága dacára ellenállt, elfogadva a rá leselkedő veszélyeket.
A Nap–Jupiter trigonja a papkirály fényszöge; a dalai láma mindkét címet birtokolja, vallási és világi vezető egyben. A született nagyságot is jelzi e fényszög, még akkor is, ha az égieken, s néhány földi bölcsön kívül ezt a megszületése pillanatában senki nem tudta.
A Nap–Jupiter trigont az együttálló Holdon és Neptunuszon át két szextil is összeköti, ezzel egy különleges, úgynevezett papírsárkányforma fényszögsorozattá egészítve ki a királytrigont. Így a képlet belső feszültséggel telítődik: a vizes jegyben álló, ezért némileg elködlő szigorúságú Szaturnusz a racionális Szűzben álló, de a finom megérzésekre hajló, felfokozott érzékenységet adó Holddal és Neptunusszal szembenállásban a személyiség érdekes kettősségét jelzi. A misztikus intuíció és a realitásra való hajlam dichotómiáját fedi fel e fényszög.
Az asztrológiai elemzést teljes terjedelmében olvashatod a Nők Lapja Ezotéria legfrissebb – 2012/1. – számában, amelyet megvásárolhatsz az újságárusoknál.