Keddtől elrendelték Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mivel „emelkedett a szálló por koncentrációja”, és két egymást követő napon meghaladta a köbméterenként 75 mikrogrammot, ráadásul a meteorológiai előrejelzés szerint szerdán sem várható javulás. Az Időkép térképén viszont nemcsak a fővárost jelzi sötétvörös paca, Székesfehérváron, Várpalotán, Győrben, Dunaújvárosban, Pécsen és Miskolcon is túlságosan szmogos a levegő.
| Forrás: idokep.hu |
Kérdés, hogy az ilyenkor szokásos intézkedések mennyire segítenek a helyzeten. A főpolgármester arra kérte a lakókat, hogy kevesebbet autózzanak, és inkább a közösségi közlekedést válasszák. A BKV állapotát, például a sorozatos metróleállásokat tekintve erre is felvonhatják páran a szemöldöküket, de a másik javaslatot valószínűleg még kevésbé fogadják majd meg.
Tarlós István ugyanis azt a kérést intézte még a fővárosiakhoz, hogy ha lehet, mérsékeljék a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, azaz ne fűtsenek például fával a cserépkályhákban és kandallókban, ha a lakásban van mondjuk konvektor vagy gázkazán is. Közben viszont épp az elmúlt idők egyik leghidegebb telében járunk: napközben mínusz hét fok van, estére mínusz tizennyolcat mondanak. Ráadásul a gázár folyamatos emelkedése miatt egyre többen próbálnak azzal spórolni, hogy fafűtésre állnak át. Az egy fogyasztóra jutó gázfogyasztás 2005 óta csökken, az akkori 1456 köbméterhez képest két éve már 1067-nél jártunk.
A gáz mellett fáznak
Megkérdeztünk néhány fővárosit, elsőként egy harmincéves egyedülálló nőt, aki néhány éve állt át a gázfűtésről a fafűtésre egy negyven négyzetméteres belvárosi lakásban, és a radiátorokat hevítő gázkazánt bármikor be tudná üzemelni. „Nem fogok most sem gázzal fűteni, mert megfagynék – mondta nekünk Judit, aki évekkel korábban az átállás előtt havi harmincezer forintot költött el fűtésre, és még úgy is fázott. – Azt gondolom, hogy inkább az autósoknak kellene jobban visszavenniük.”
Amióta a cserépkályhát átalakíttatta fatüzelésűre, azóta 12-13 ezer forintból megoldja a havi fűtést, és ha a vidékről hozott fa kifogyna, akkor a barkácsáruházakban kapható fabrikettből szerez be utánpótlást. „Ez csomagonként 6-700 forint, kevesebb kell belőle, és jó a hőértéke” – magyarázza.
„Tavaly 50-60 ezer forintot spórolt meg nekem a cserépkályha, bár kaptam hozzá a fát, viszont úgy is kijött volna olcsóbbra, ha veszek hozzá a brikettet, és nyáron szerzem meg a fát, amikor még nem adják méregdrágán – meséli Anna, aki szintén egyszobás bérlakásban lakik. – Nem is az a lényeg, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy a cserépkályha sokkal nagyobb hőt ad le. Ha megrakom fával este, akkor hajnalig meleg. A barátom cserépkályhája gázzal megy, ő hiába fűt folyamatosan tizenkét órát, soha nem tudja úgy felfűteni a lakást. Ráadásul hangulatában is sokkal jobb a fafűtésű” – tette hozzá Anna.
A helyzeten sokat ront a bérházakra jellemző rossz szigetelés, de ahol a fűtésszámlát is nehéz kigazdálkodni, ott ennek a megoldására sem nagyon jut pénz, még ha hosszú távon erre kellene is törekedni. Ráadásul a nagy belmagasság sem éppen fűtéstakarékos. Ezt a témát járja körbe részletesen az Energiaklub tavaly decemberi tanulmánya, amiben azt javasolják, hogy a segély jellegű lakhatási támogatások helyett inkább olyan beruházásokat kellene pénzelni, amik segítségével energiát lehet megtakarítani. Főként mivel az előbbire most hússzor annyit költünk.