„Kegyetlen hideg és óriási hó” – így kezdi a beszámolót a CNN hírportál a minket is érintő kemény kelet-európai télről. Csak Kijevben tizennégyezer hajléktalan él, a hatóságok háromezer szükségsátrat állítottak fel egész Ukrajna területén, hogy meleg ételhez és forró italhoz juthassanak azok, akiknek nincs hova menniük. Még így sem sikerült elkerülni, hogy emberek fagyjanak meg: eddig százharmincöten, kétezer embert pedig fagyási sérülésekkel ápolnak.
–30 fok alatt
A leghidegebb Lengyelországban és Ukrajnában van: nemrég –30 fok alatti éjszakákat kellett elviselni, van, akinek a szabad ég alatt. Egész Európában 10-15 fokkal van hidegebb, mint az ilyenkor szokásos. Január eleje óta, amióta tart a fagy, Lengyelországban 50, Oroszországban 64, Romániában 39 ember fagyott halálra. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint az év eleje óta nálunk 59 haláleset történt. Szociális munkások szerint a valós szám még magasabb lehet, ők úgy vélik, az adminisztráció nem pontos: akiket még utolsó kísérletként kórházba szállítanak, de már későn, az nem szerepel ebben a statisztikában.
Lekörözzük az oroszokat
Elsőre talán nem tűnik fel, hogy valami nem stimmel. A környező országokéhoz hasonló adatokat hozunk – ám éppen ez az, ami megdöbbentő. Hiszen míg nálunk nem csökkent a hőmérséklet mínusz 20-25 fok alá, addig Szibériában például a mínusz 53-at is elérte. De ami a fő: Magyarországon nem egészen tízmillió ember él, míg Oroszországban több mint száznegyvenmillió! Ha lakosságszám-arányosan nézzük az adatokat, akkor kiderül, hogy nálunk négyszer annyi az emberveszteség, mint a lényegesen keményebb és hosszabb téllel küzdő szibériai térségben.
Ha azokat is beleszámoljuk, akik a saját otthonukban estek áldozatul, akkor még nyomasztóbb különbséget látunk. Egyedül Ukrajna előz meg bennünket – ott egymillió emberből hárman, míg nálunk ketten fagytak meg. Sőt egy magyarnak tízszer nagyobb esélye van megfagyni, mint például egy amerikainak – ez derül ki egy, a Család- és Szociálpolitikai Intézet számára készített tanulmányból. Mint azt Fehér Boróka módszertani szakértő hozzáteszi: „a skandináv országokban sem fagynak meg arányaiban annyian, mint nálunk”.
Mi magyarázhatja a megdöbbentő adatokat? Boróka szerint egyértelmű: a felsorolt országokban sokkal jobb az ellátó rendszer, mint Magyarországon. Több és jobb a szálláshely, és sok helyen eleve többet tesznek azért, hogy megelőzzék a lecsúszást.
„A hátukon az életük”
„Egy hajléktalannak nagyjából annyi cucca van, amennyi a hátán elfér – mondja a Menhely Alapítvány munkatársa, Matlári Ferenc. – Egy négy évszakos országban, amilyen a miénk is, nyilván nem cipelik évszakokon keresztül magukkal a téli takarójukat, minden szezonban újat kell szerezni, és sokszor későn jutnak hozzá a szükséges holmikhoz.”
„Szibériában hozzá vannak szokva a farkasordító hideghez” – véli Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, aki szerint mi talán felelőtlenebbek és felkészületlenebbek is vagyunk.
Fehér Boróka még egy tényezőt kiemel: „Magyarországon nagyobb az »energiaszegénység«, mint például Skandináviában, vagyis sokan képtelenek kifizetni a fűtést.”
Ám mindez valószínűleg nem csak anyagi kérdés, legalább ennyi múlik a közösségen, az emberi kapcsolatokon: van-e, aki segít fedéllel, élelemmel, pénzzel, egy telefonhívással – ha már ott tartunk, hogy közvetlen életveszélyről van szó.