„HI” jelzést mutatott a vércukorszintmérő, a doktornő azt hitte, hogy ez azt jelenti: hibás a készülék, pedig valójában az angol high, vagyis magas rövidítése. Az ötvenéves férfit így aztán félrekezelte az orvosnő, cukoroldatot itatott vele, mire pedig rájött, hogy rosszul értelmezte a vércukormérő jelzését, a férfi meghalt. Mindez még februárban történt Budapesten.
Inkább babán
A gyakorlati képzés hiánya miatt lehet az, hogy az ilyen esetek előfordulnak a megkérdezett rezidensek szerint, más választásuk pedig nincs, mint önszorgalomból pótolni a hiányosságokat – derül ki a fn24.hu birtokába került felmérésből. Tavaly államvizsgázott, az egyetemről frissen kikerült hallgatókat kérdeztek: és szinte mindegyikük, 95 százalékuk sokkal több gyakorlati oktatást tartott volna szükségesnek a képzés során. Több mint háromnegyedük pedig azt mondta, szívesebben gyakorolnának egy babán, mint később élő embereken a rezidensképzésben. A megkérdezettek fele nem tud hólyagkatéterezni, legalábbis az egyetemen nem tanulta. Ez akkor sem megnyugtató számukra, ha az ilyen feladatnál támaszkodhatnak a nővérekre, akik köztudottan rutinosak a kiegészítő technikai feladatokban.
Kiégnek
Megkérdezték a frissen végzett hallgatókat, hogy a pillanatnyi ismeretük fényében újra az orvosi pályát választanák-e. Míg az első- és másodévesek nagy többsége még nem kételkedik döntése helyességében, addig az egyetemi képzés félidejére már az egyharmaduk érzi azt, hogy rosszul választott. Az ötöd- és hatodévre viszont már minden második hallgató megbánta, hogy az orvosi szakmát választotta, de 6 év tanulás után már nemigen váltanak pályát…