Akinek nem sikerült év elején a végtörlesztés, annak is volt miben reménykednie: devizahitelesek százezrei várták, mik lesznek a kormány újabb mentőakciójának részletei. Hétfő este megszületett a döntés: az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett árfolyamgátprogramot, vagyis a devizakölcsönök árfolyamrögzítésének lehetőségét.
Ez annyit jelent, hogy öt évig, legfeljebb 2017 júliusáig mesterségesen „befagyasztják” az alkalmazott deviza árfolyamát: svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak. E devizák persze valószínűsíthetően többet érnek majd ez idő alatt is, ám a fölös részt érintő kamatot a bankok elengedik, az adósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie. Vagyis olyan szerencsénk nincs, hogy az árfolyamgát feletti tartozásunkat csak úgy eltöröljék (mint a végtörlesztés esetében), de a kamatok elengedése talán hat némi fájdalomcsillapító erővel.
Ha az árfolyamok extrém magasságba kúsznának, akkor komolyabb a mentőöv: az állam magát a törlesztőrészlet adott szint feletti részét is kifizeti. Ez a bizonyos maximum svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyamot jelent.
Az új konstrukciót azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forintig adósodtak el, és nincs 90 napot meghaladó tartozásuk.
Akik már ennél régebben késnek a fizetéssel, azoknak a Nemzeti Eszközkezelő Társaság bevonása marad lehetőségként. Az eszközkezelő az állam nevében megveszi a lakást vagy házat, az adósok bérlőként otthonukban maradhatnak, s ha helyzetük rendeződik, visszavásárolhatják ingatlanjaikat.
És még egy könnyítés: a tartósan nem fizetők devizahitelét a bankok kötelesek forintkölcsönre váltani és követelésük negyedét elengedni.
Hogy hány embernek lesz ez valóban megoldás, arról eltérő becslések vannak: a bankszövetség szerint a kölcsönösök fele, a kormány szerint 90 százaléka élni fog a lehetőséggel.
A többségnek átmenetileg valóban könnyítést jelenthet a dolog, egyrészt mert havi szinten kevesebbet fizet, másrészt, mert kiszámíthatóbban tud tervezni, ám nem biztos, hogy hosszú távon valódi segítség ez, hiszen lesz egy réteg, aki a rögzítés lejárta után a halmozódás miatt még többet fizet majd.