A Fészek Gyermekvédő Egyesület hívta fel a figyelmünket Krisztiánra, amikor 33 kívánság akciónkat szerveztük. „Krisztián ötévesen került el otthonról, először gyermekotthonba, majd nevelőszülőkhöz – írta az egyesület munkatársa. – Régi feldolgozatlan traumái miatt gyakori pszichológiai megsegítésben részesül, öngyógyító folyamatként pedig verseket, majd rapszövegeket kezdett írni. Álma, hogy egy profi stúdióban felvehessen pár rapszámot.”
Kíváncsiak lettünk a ma már tizenhét éves kamasz srácra. A vele való beszélgetésből egy igazán nehéz gyereksors rajzolódott ki – ám jó látni, hogy a fiú mára megtalálta azt a világot, ahol elveszett otthona helyett otthon érzi magát.
Azt írtad a 33 kívánság felhívására, minden álmod az, hogy felvehess néhány rapszámot egy profi stúdióban. Mióta vagy rapper?
Tízéves koromban írtam az első szöveget. Nem volt valami nagy szöveg, de egyszerűen úgy éreztem, muszáj, hogy valahogy kifejezzem magam. Nem volt nagyon kivel beszélgetnem. Előtte rapzenét hallgattam, és akkor beütött: ez az, ami kell.
Pesten, a gettóban, a „nyócker”-ben születtem. Rebesgetik, hogy kemény környék volt akkoriban, hát nem olyan, amilyennek mondják; rosszabb volt. Láttam drogosokat, anyám prostituált, apám gyilkos. Engem is majdnem kinyírt, aztán mikor átmentünk a szomszédba, már ott volt az áldozata. Ez kiskoromban betett, anyám meg sokszor előttem fogadta a kuncsaftokat. Drogosok jöttek, utcai bunyók, ebből kijutott kisgyerekként. Aztán az intézet, kettő is. Anyám nem jött, csak pár alkalommal. Más kölykökkel elvolt, engem meg ott hagyott egyedül. Aztán később, hatévesen már én küldtem el a francba. Nem is jött azóta, pár levelet írt csak, hogy hiányzunk meg hasonlók, aztán elfelejtett.
Legyél te is jó tündér! Kattints, és teljesítsd egy nehéz sorsú gyermek álmát! |
Apámról nem tudok semmit. Ezenkívül két öcsém van más-más apától, 13 és 14 évesek. Őket szeretem, vigyázok rájuk – együtt éltünk az intézetekben. Többször külön tettek minket, aztán meg nehezen viseltem, ha rosszul bántak velük, vagy csak nem figyeltek rájuk. Mindig mellettük akartam lenni, nem bíztam senkiben. A suliban is tudták, hogy ők a Gerdai öccsei, vagyis érinthetetlenek. Aztán nevelőszülőkhöz kerültünk kilenc évre, de nem nagyon jött össze. A nevelőszülők… hogy mondjam… nem olyan gyerekre vágynak, mint én. Jó, nem vagyok nagyon izmos, de ha kell, melózom. Fát vágtam, árkot ástam, rengeteget dolgoztam mindig is. A mostani helyünkön hál’ istennek újra együtt vagyunk. Itt öcséméknek jó, és én is jól érzem magam.
Nemrég derült ki, hogy van egy kishúgom, akit anyám szült, nem tudom kitől. Kiment Olaszba, onnan tudom, hogy egy időben Szardíniáról jöttek a levelei, gondolom, ott is prosti volt.
Jártál azóta valaha ott, ahol születtél?
Egyszer visszamentem, hát igen, nem változott semmi. Tanácsadóval mentünk ki, bár ő ki sem mert szállni. De én nem félek semmitől. Kiírtam magamból mindent, amit kellett. Folytatom, és úgy gondolom, hasznos. Akik hallották a szövegeimet, elgondolkodtak, hogy rohadtul igazam van.
Írok hátrányosabb helyzetűeknek, az állami gondozottaknak, hát nem mindenkinek jó. Ismerek olyat, aki jó nevelőszülőkhöz került, de van, aki rossz körülmények közé, de hát hiába vacak az élet, akkor is küzdeni kell, nem lehet abbahagyni.
Miből alakult ki a rapper neved?
Én alkottam meg. G mint Gerdai, kiskoromban ipszilonnal írtam, mert az vagányabb volt. Ebből jött a G day. Hozzátettem, hogy Inferno, mert az életem pokol volt. Próbáltam összeállni másokkal, hogy csapatban nyomjuk, de hiába csináltam meg a szövegeket, mindig volt valami. A hangcuccok bedöglöttek, valaki kiszállt, meg hát cashem sincs rá.
Engem alapból sokan elítélnek, most is, amikor bekerültem kollégiumba, fejkendővel, bő gatyában, kicsit meglepődtek. Most azért nézek ki jobban, mert mondták, hogy azért kivételesen kulturáltabban jöjjek.
Lehet, hogy kemény srácnak tűnsz, de a szövegeidből azért nagyon is átjön, hogy van szíved.
Ha nem lenne szívem, tennék a kishúgomra. Most nagyon meg akarom keresni, csak hát iszonyatosan nehéz. Az anyámat nem találják, nem adnak semmi infót. Apám nevét mai napig nem tudják, kitalált név van beírva minden iratomhoz. Én meg nem sok mindenre emlékszem vele kapcsolatban, csak arra az estére, amikor majdnem belefojtott a fürdővízbe.
Mit szeretnél elérni a zenéléssel?
Én csak annyit akarok, hogy tolhassam az ipart, de a rapben nem sok pénz van. Nem hobbinak mondanám, ez inkább szerelem. Ha nem kapok alapot pár napon keresztül, már rosszul érzem magam. Baromi jó lenne felvenni pár számot, csak nem tudom, hogyan kell ezt intézni. Aztán vihetném mindenhová, beadnám demónak. Tudnám ezt durván csinálni, úgy, hogy megfogja az embereket. Megírni, kiállni, elnyomni és ennyi, én csak ezt tudom.
El tudod képzelni, hogy valamikor családod legyen?
Eddig komoly nőm nem volt, most talán alakul valami. Szeretnék családot, mert az nekem nagyon fontos kiskoromtól fogva. És ha nekem lesz egyszer, és én nem leszek velük, az csak azért lesz, mert meghaltam. Az ki van zárva, hogy otthagyjam őket.
| Te esetleg tudnál segíteni Krisztiánnak? Kattints és jelentkezz! |