2011-ben a sokévi átlagtól elmaradt a csapadékmennyiség Magyarországon, vagyis 570 mm helyett csupán 400 mm eső esett. A talaj tartalékai nagyon lecsökkentek, ráadásul 2012 első három hónapjában is 30 százalékkal kevesebb csapadék volt, mint az ilyenkor átlagos mennyiség. A húsvét környéki eső átmenetileg csökkentette a vészhelyzetet, de arra nem volt elég, hogy a föld tartalékot képezzen belőle.
„Még nincs tragédia, de a kockázat és veszély rendkívüli módon megnőtt – magyarázza Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. – Az áprilisi és májusi eső aranyat érhet. Ha nem jön az eső, a hozamok akár 30-40 százalékkal is csökkenhetnek a sokévi átlaghoz képest, és ez áremelkedéssel járhat. Behozatalra semmiképp nem szorulunk, mert még egy száraz évben is a belföldi keresletnek akár a duplája is megteremhet gabonából és olajos magból, viszont az export nagyon megsínyli a dolgot, pedig tavaly ez jelentette a gazdaság húzóágazatát Magyarországon. Bizonyos kisebb jelentőségű kertészeti növényeknél akár importra is szorulhatunk, de így, április elején még teljesen kiszámíthatatlan, melyikek lesznek ezek” – mesélte Tóth István.
Bajban a repce és az őszi vetésű gabonafélék
Részben a szárazság, részben a fagyok miatt a repcetermés kb. 40 százalékkal kisebb lesz az átlagosnál, és ez az adat már nem nagyon javulhat a jótékony tavaszi esőzések hatására sem. Az őszi vetésű árpa és búza esetében is biztosan pusztító lesz a szárazság, de itt konkrét mennyiségről még korai beszélni. Idén sokan későbbre csúsztatták a tavaszi vetést, vagy egyenesen porba vetettek, de ez utóbbi verzió már az indulásnál negatívan befolyásolja a lehetséges termés mennyiségét. A korai vetésű növények közül a cukorrépa, a mák és a borsó kelése is veszélyben van a nagy szárazság miatt. „Ha így folytatódik a szárazság, várható egy 5 és 15 százalék közötti áremelkedés például a liszt és ezzel együtt a péktermékek árában, de nem ez lesz a fő probléma, ugyanis az árakat nagyban befolyásolják a világpiaci árak. Hiába emelnének árat itthon, sokszor nem tehetik meg, mert akkor például a szomszédos országokból olcsóbban szerzik be.” Tóth István szerint „a legfőbb problémát inkább az export visszaesése jelentheti, mivel belföldön csak mérsékelt áremeléssel kell számolni”.
Búcsú a homoki bortól és az almától
A borászat esetében a homokos talajú szőlőtermőhelyeken lehet probléma, mert arrafelé a talajnak nemigen vannak tartalékai, de borvidékenként más és más a termőtalaj és a csapadékmennyiség. Itt nemcsak a szárazság, hanem a fagyok is gondokat okozhatnak. A januári jó idő alaposan megzavarta a természetet, amire a februári fagyok rátettek egy lapáttal. Ennek és a húsvéti éjszakai mínuszoknak hála, sok helyen a szőlőtermés és a gyümölcsfák termése látja kárát. Valószínűsíthetően az őszibarack és a korán virágzó idared és jonagold almák lesznek a legnagyobb vesztesei az idei gyümölcsszezonnak, de a fagyok miatt a méz is jelentősen drágulhat, mivel számos méhcsalád esett áldozatul a kíméletlen időjárásnak.
Elszállhatnak a sertésárak?
„A húsmarha és a vágóbárány felvásárlási ára minden bizonnyal alig fog változni akkor is, ha marad a szárazság, ugyanis ezen termékek esetén az elmúlt időszakban kiemelkedően jó árak alakultak ki a piacon, elsősorban a hatalmas török kereslet miatt. A legelőre alapozott állattartásban a száraz időszak miatt később lehet az állatokat kihajtani, április helyett akár májusig is várni kell, tovább kell őket takarmányozni, ami drágítja a termelést” – mondta el nekünk dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Amennyiben folytatódik az aszályos idő, akkor nyáron kisülhetnek a legelők, kiegészítő takarmányozásra lesz szükség, továbbá a szélsőséges időjárás miatt az állatok nehezebben vemhesülnek, ami komoly jövedelemkiesést okozhat.
„A legnagyobb veszélyben a sertéshús ára van, ugyanis az istállózó állatok tartásának költsége sokkal inkább ki van téve a takarmányáraknak, és az elmúlt időszakban a hús, de főleg a hízók felvásárlási ára egyáltalán nem követte a takarmányárak növekedését, így a negatív hatások most egyszerre léphetnek fel. A szarvasmarhatartókkal ellentétben a sertéstartók többségének nincs takarmánytermő-területe, ezért vásárolniuk kell.”
Bár egy nagy szárazság és egy nagyobb takarmányár-növekedés esetén talán 20-30 százalékos áremelkedés is indokolható volna, a magyar piac nem bír el 5-10 százalékos emelésnél többet, és a nemzetközi árak és a kiskereskedők sem engednének meg ennél többet, mivel annyira nyitott az ország piaca. Dr. Wagenhoffer Zsolt szerint a felvásárlói ár és a fogyasztói ár amúgy is elszakadt egymástól: „Ma a kereskedők olyan erőfölényben vannak és akkora árréssel dolgoznak, hogy leginkább ők lehetnek befolyással arra, hogy az esetleges felvásárlói ár növekedésekor mennyit engednek az amúgy is magas profitjukból. Amikor a sertéshús felvásárlói ára 270 forintról 400 forint fölé emelkedett, majd az utóbbi hónapokban 370 forintra süllyedt, ezt alig vették észre a vásárlók, ugyanis a termelői és fogyasztó árak közötti különbségből keletkező haszon mintegy négyötöde a kereskedőknél marad. A kiskereskedők piaci magatartása nagyobb hatással van az árakra, mint az aszály” – szögezte le a szakember.
A part menti madarak élettere is sérült
A nagy szárazság miatt a part menti madarak életterületét mesterséges árasztással próbálják javítani – adta hírül az MTI. A Zám-puszta területén található Halas-fenék nevű mocsárnál például 400 hektáros területen folyik az árasztás. Ilyenkor a növényzet – gyékény, nádas – visszaszorítására nagyon fontos a parti sáv legeltetése – mondta a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese az MTI-nek.
Gaz és avartüzek pusztítanak
A bozóttüzek máskor csak nyaranta voltak jellemzők, de a szárazság miatt egyre többször hívják ki már most is a tűzoltókat. Az erdőkben és a főváros környéki parkerdőkben a tilalom ellenére sokan gyújtanak tüzet, és a tilosban rakott tábortüzek és az erdőszéli égetések miatt az elmúlt hetekben is rengeteg helyre riasztották a tűzoltókat.