Winkler Nóra New Yorkba költözne

– Ha újraélhetné élete egyetlen pillanatát, melyik lenne az?
– Sok ilyen van. Főleg a nyarak a gyerekkoromból, amikor egész nap a nagymamáméknál voltunk az unokatesóimmal, és délutánonként jöttek értünk a szüleink. Ötre már odaértek, kávéztak, sütit ettünk, beszélgettünk, páran tévéztek. Ez a tempó ma szinte elképzelhetetlen. Szoktam is sajnálni a gyerekeket, akiket este elcsigázott szülők rángatnak végig a közérten. Akkor volt idő egymásra, ma eltávolodnak a generációk.

– Sokan sokfélét írtak, mondtak már önről. Ki volt az, aki a legjobban elkapta az ön lényegét, és mit mondott pontosan?
– Ismerősöm művészeti menedzsereket tanít, akik azt mondták neki, hogy időnként nehéz érteni a kortárs művészetet, de ha én beszélek róla, mégis sikerül. Ez jólesett. Sokat dolgozom az előadásaimmal, workshopokkal, élő beszélgetésekkel. Ha a résztvevők úgy érzik, kaptak valamit, és közben jól is szórakoztak, az nagyon jó!

– Mit csinál legszívesebben olyankor, amikor nem kell csinálnia semmit?
– Imádok sétálni. A városban is jó, de erdőben még inkább. Tájban, térben lenni, levegőn. Egyedül és társaságban is, lényeg, hogy menni, menni… Kikapcsolni a telefont, és nem készenlétben lenni.

– Mi az a tulajdonság, amit a leginkább kedvel a másik nemben?
– A humor! Ha megnevettetnek…

– Kinek a tehetségét irigyli legjobban?
– Tina Fey amerikai televíziós humoristáét. A pályája elején sok kellemetlen helyzetet, kudarcot kellett átélnie, de megküzdött azért, hogy értékeljék. Vicces és kreatív, a saját show-műsorát szerkeszti és írja, sok tehetséges beosztottjával. Abszolút szupersztár, közben anya és feleség, de hajnali háromig is dolgozik a stábjával, ha kell. Fél Amerika szórakozik a szkeccseiken.

– Mi az az emberi hiba, amit a legkönnyebben tolerál?
– Bármit lehet tolerálni, ha a másik belátja, hogy hibázott. Szeretem megbeszélni a dolgokat minden területen, amit csinálok. Hiszen a cikkek, az előadások, az aukció is egyfajta kommunikáció. Rosszul viselem, ha úgy érzem, hogy fal van közöttünk, és ez nem tud „leomlani”. Amikor látom a másikon, hogy igyekszik, az számomra fél siker. Ezt már úgy értelmezem, hogy „átment” az információ.

– Hová költözne el legszívesebben és miért?
– New Yorkba. Szuper hely. Tetszik az ottani életmód, a tempó, az emberi viselkedés. Azonnal része tudsz lenni a városnak, függetlenül attól, hogy két hete vagy húsz éve érkeztél, esetleg eleve ott születtél. Többször jártam ott, és mindig otthonosan érzem magam.

– Hisz a halál utáni életben?
– Hogy a halál után a semmi van, borzalmas gondolat. Én sem így gondolom.

– Ha más hivatást kellene választania, mi lenne az?
– Sok mindent kipróbáltam, és most is többféle területen dolgozom. Kíváncsi lennék, milyen lehet múzeumot vezetni vagy egy kortárs galériát, ahol egy bár-kávézó is van, és képek mellett designtárgyak, bútorok, könyvek is kaphatók.

– Ki játszaná önt az életéről szóló filmben?
– Gryllus Dorka barátnőm – ha már mindenki szerint ugyanúgy beszélünk. Vagy Jennifer Beals a Flashdance-ből, a haja miatt.

– A könyvében érdekes belelátni az aukciók kulisszatitkaiba, a műkincs-kereskedelem hol csillogó, hol picit manipuláló világába.
– El tudom képzelni, mennyire érthetetlen, hogy egy darab vászon, amin színek vannak, valakit arra késztet, hogy kétszáznyolcvanmillió forintot fizessen érte. De remélem, a történeteimből jobban összeáll, mitől annyi egy kép értéke, amennyi, mitől vadul be egy licitálás a teremben, hogy lehet, hogy Paul Newman mellett vezethettem árverést, és hogy miért sírtam el magam pár szép pillanatban a pultban.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Pokorny Lia: „zokogva-sikítva röhögtünk”
• Nem kívánom a férjemet!
• Winkler Nóra New Yorkba költözne
• 3 medvehagymás recept a sztárbloggertől
• Miért jó a falun élni?
• Későn fekvő kamaszok – normális?

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!