Ha az orvos sem tudja, miért fáj…

Koronczay Lilla | 2012. Április 21.
A simogatás, az érintés erejét már több ezer éve felismerték. A keleti orvosok testi és lelki panaszokat egyaránt gyógyítottak így, még a belső szervekre is képesek voltak hatást gyakorolni. A természetgyógyászatból ismert érintéstechnikák ezt fejlesztették tovább.
Ha az orvos sem tudja , miért fáj...

Itt fáj, ott fáj, ide sugárzik, oda sugárzik – mindenkit gyötörnek olykor különböző, az orvosok számára is megfoghatatlan fájdalmak. Egy-egy műtét, baleset vagy pszichés trauma után még nagyobb az esélye a látszólag ok nélküli szenvedésnek. Bármilyen furcsán hangzik is, ilyenkor a kötőszövetek emlékeznek.
A zsigerek ugyanis minden testi és lelki sokkot tárolnak magukban, és az emiatt képződő blokkokat – nevezhetjük görcsöknek vagy feszüléseknek is –, az alternatív gyógyászok szerint egy belső szervekre ható érintéstechnika, a craniovisceralis terápia oldhatja.

Nem kell hozzászokni

A kulturált rendelőben negyven körüli nő fekszik a kezelőágyon. Az orvos kikérdezte, és megtudta, kilenc hónapja méhmegtartó (laparoszkópos) miómaműtéten esett át, és azóta folyamatos alhasi fájdalmak gyötrik. Lemeztelenített hasát az orvos lágy fogásokkal, finom tapintásokkal először megvizsgálja, majd mélyen benyúl a hasüregbe. Közben el-elejt egy mondatot arról, hogy milyen elváltozásokat talál a méhen és a környező szövetekben. A nő néha felszisszen, jelét  adva annak, hogy az orvos érzékeny pontra tapintott. A furcsa szeánsz cirka fél órán át tart.
– A nőgyógyászom küldött ide, mert semmi okát nem látja az elviselhetetlenül erős menstruációs görcsöknek, a tompa alhasi fájdalmaimnak – árulja el Éva, miután felöltözött. – Az ultrahangvizsgálat azt mutatta, hogy a méh szövetei a műtét után szépen regenerálódtak, és a havi ciklusom szinte napra pontosan beállt. Én mégsem éreztem jól magam, és nem szeretnék hozzászokni a szinte folyamatos fájdalomhoz. Ez a negyedik kezelésem, és látványosan megkönnyebbültem. Két-három hetente jöttem az orvoshoz, és tanácsára a kezelések után két napig kerültem a fizikai megterhelést. Ezenkívül követtem az általa ajánlott méregtelenítő étrendet, ami egyáltalán nem esett nehezemre, kifejezetten jót tett, hogy egy kicsit magammal foglalkozhatok. A menstruációs görcsök mára elviselhetőbbé váltak, a hasam szinte soha nem sajog, és az erős kisugárzás a derekamba teljesen megszűnt. Örülök a gyógyulásnak, mert már azon gondolkodtam, hogy inkább megválok a méhemtől, mint hogy ilyen fájdalmakkal éljek.

Műtét utáni regenerálódás

– Előfordul, hogy ugyanaz a műtét az egyik embernél teljes és gyors gyógyulással jár, míg a másiknál a regenerálódás sokkal több időt vesz igénybe – állítja dr. Kovalenko Marina háziorvos, craniosacralis és -visceralis terapeuta. – Ez függhet az egyéntől és az operációra való felkészítéstől, mert ha például műtét előtt akupunktúrával fokozzák a szerv vérkeringését, a gyógyulás gyorsabb. Ám az is előfordulhat, hogy az elszenvedett sokk hatására a műtéti terület környékén, a kötőszövetben, a zsigerekben vagy a szervet fedő hártyában blokkok, tartós görcsök alakulnak ki, amelyek meggátolják a regenerálódást.
A szervezet zárt rendszer, amelyben az idegrendszernek köszönhetően minden szövet és sejt kapcsolatban áll egymással – hangsúlyozza a terapeuta. – Ha a gerincvelőből kilépő ingerületet megakasztja valami, például egy görcs vagy hegesedés, és az nem jut el a kívánt szervhez, ez előbb csak meghatározhatatlan – combba, derékba, hátizmokba, lapockába és egyéb helyre sugárzó – fájdalmat okoz, hosszú távon azonban az érintett szerv megbetegedéséhez vezethet. Mivel a belső szervek beidegzése gyér, a fájdalom eleinte elhanyagolható, az orvostudomány pedig csak hatvan-hetven százalékos funkcióromlás esetén képes a betegséget diagnosztizálni. Nem kis jelentősége van tehát annak, hogy idejében eljut-e a páciens craniovisceralis szakemberhez. Jean-Pierre Barral, a belső szervekre ható érintéstechnika kifejlesztője a nyolcvanas évek végén abból a megfigyelésből indult ki, hogy minden belső szerv a saját tengelye körüli állandó, finom, ritmikus mozgást végez. Nem úgy kell elképzelni, mintha forogna, inkább mintha pulzálna. A különböző elszenvedett traumák, esések,

Dr. Kovalenkó Marina
háziorvos, craniosacralis és
-visceralis terapeuta

balesetek, betegségek, sőt a pszichés sokkok is megváltoztathatják ezt a ritmust. Nem csupán néhány órára, hanem tartósan, aminek hosszú távon súlyos következményei lehetnek. Például egy rosszul kezelt tüdőgyulladás következtében a mellhártyában keletkezett heg vagy összenövés megváltoztathatja a tüdő mozgását, és a hegszövet önálló tengelyt képez, amely körül lassan az egész mellkas másképp, helytelen ritmusban kezd el „pulzálni”. Ez további panaszokat, mellkasi szorítást, hátfájást okoz, és hosszú távon meggyengülhet a tüdő védekezőképessége. Valami hasonló történhetett Éva méhével is.
A műtét után burjánzó hegszövet képződött rajta, és ez, valamint az alsó tartószalagok feszülése akadályozta a méhet a szabad mozgásban. Ezért érzett a beteg folyamatos tompa, a combba és a derékba sugárzó fájdalmat. A terapeuta könnyedén kitapintotta az elváltozást, manuálisan oldotta a kötőszövet és függesztőszalagok feszülését, és ezen keresztül helyreállította a szerv nyirok- és vérellátását is. A párhuzamosan végzett méregtelenítés és a keringést javító akupunktúrás kezelés remélhetőleg előmozdítja majd a hegszövet regenerálódását és végső soron a szerv teljes gyógyulását.

Mikor segíthet ez a technika?

A belső szervekre ható érintéstechnika – ha gyakorlott terapeuta végzi – számtalan esetben használhat, s mivel mellékhatása nincs, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható.

1. Gyerekkor – Ha az orvos semmilyen okot nem talál a fájdalom hátterében, a panasz lehet egy
régebbi esés, baleset következménye. A tapasztalt craniovisceralis szakember gyorsan kitapinthatja az esetleg sérült vagy túlfeszült függesztőszalagokat, kilazíthatja azokat, és a fájdalom megszűnik.

2. Kamaszkor – Tizenéves gyerekeknél gyakori a növési fájdalom. Oka, hogy a csontok gyorsabban
nőnek, mint a környező szövetek, és ez feszülést okoz. A lábban, gerincben, a hasban vagy a mellkasban jelentkező tünet oldható. A szakember szerint a rossz tartásért olykor nemcsak a hátizmok gyengesége felelős, hanem az imént említett eltérő növekedés is.

3. Hátpanasz – A háti fájdalom hátterében állhat a máj körüli kötőszövetek blokkja vagy tartószalagjainak befeszülése. Lapockába nyilalló vagy sugárzó fájdalmat okozhatnak: vese-, húgyhólyag- vagy epeprobléma. De hasznos lehet a terápia reflux, gyomorégés, puffadás és egyéb emésztési zavarok esetén is.

4. Női nemi szervek – A méhtartó szalagok megnyúlását az orvostudomány többnyire műtéttel oldja meg. Általában a felső függesztőszalagokból metszenek ki egy-egy darabot, hogy a méhet feljebb húzzák a hasüregben. Ám nem biztos, hogy az eljárás tartós eredményt hoz, előfordulhat, hogy az alsó tartószalagok meg vannak feszülve, és azok húzzák le a méhet. Meglazításukkal a méh magától feljebb húzódik, és a felső szalagok ezáltal megrövidülnek. A gyakorlott szakember ezt tapintással meg tudja állapítani, de mivel a szokottnál mélyebbre kell nyúlnia, ez fájdalommal járhat.

5. Pszichés trauma – A test legkülönbözőbb pontjain fellépő ismeretlen eredetű fájdalom lelki sérülés következménye is lehet. Akit megrázkódtatás ér, annak az adrenalinszintje megemelkedik, és az izmok bárhol begörcsölhetnek, ami a kötőszövetek feszülését vonhatja maga után.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Exit mobile version