Napjainkban a kereskedés a tőzsdéken elektronikus távkereskedésben zajlik, azaz a brókercégek és bankok elektronikus rendszereken keresztül adják meg a megbízásokat. A filmekben látható bekiáltásos rendszer a legtöbb ország legtöbb tőzsdéjén a múlté, vannak azonban kivételek – magyarázta Tuli Péter, az Aegon senior product & sales managere.
Hogyan kezdjük?
Először játékból tőzsdézzünk! Azaz kezdésképpen jegyezzük fel (például egy táblázatba, vagy oktatási célú, erre szolgáló demo programok használatával) milyen részvényt, mikor vennénk (persze mennyiért), és mikor adnánk el… Ezzel egy kis rutinra teszünk szert, és rákényszerülünk, hogy utánaolvassunk a dolgoknak egy picit. Soha ne tévesszenek meg a kezdeti, esetleges, csak szerencsén múló sikerek, mert játékpénzzel játszani nyilván nem ugyanaz, mint a valódi megtakarítások jelentős részét elbukni. Aranyszabály: csak azzal a pénzzel tőzsdézzünk, amit hosszabb távon is nélkülözni tudunk (akár több éven keresztül is). Mindamellett nem kellenek nagy vagyonok, hogy tőzsdézzünk, de vegyük figyelembe a járulékos költségeket is: az értékpapírszámla vezetésésének díja, a tranzakciós költségek csökkentik az elért nyereségünket, ezeket ráadásul akkor is ki kell fizetni, ha éppen veszteséggel szállunk ki egy részvénybefektetésből. ”Pár ezer forinttal nem érdemes elkezdeni tőzsdézni, de 100-200 ezer forint már elégséges összeg lehet az induláshoz” – mondja a szakértő..
Hogyan válasszunk befektetési szolgáltatót?
Mielőtt tőzsdézésre adnánk a fejünket, érdemes internetes szaklapokban illetve a szaksajtóban alaposan tájékozódnunk. A kereskedési költségek fontosak, ám vegyünk figyelembe más szempontokat is. Tájékozódjunk, hogy a befektetési ügyleteket kezelő bank vagy brókercég milyen szolgáltatásokkal áll rendelkezésünkre. Döntsük el, hogy mibe szeretnénk tenni a pénzünket, és nézzük meg, hogy az adott szolgáltatónál elérhető-e a kiválasztott termék: Fontos szempont, hogy a befektetési szolgáltató mióta működik, és mekkora forgalmat tudhat magáénak.
Mennyi idő után juthatunk pénzhez?
Ez elsősorban attól is függ, hogy melyik tőzsdén kereskedünk. Egy külföldi részvény elszámolása hosszabb időt vehet igénybe, mint például egy magyar papíré. A külföldi papíroknál például devizát is utalnunk, mozgatnunk kell, illetve lehet, hogy azt át kell váltani,. Ezek a műveletek meghosszabbíthatják az elszámolás átfutási idejét.
Tuli Péter szerint a tőzsde mellett érdemes más, kevesebb szakértelmet kívánó, és kisebb kockázatot jelentő befektetési formákban is gondolkodni. Ilyenek például a befektetési alapok. Ezzel szakértő kezekre bízzuk a megtakarításunk ide helyezett részét, ám az árfolyamok változásaival ezeken a befektetéseken keresztül is szembesülünk, mindez pedig rávezet bennünket arra, hogy ha befektetésben gondolkodunk, követnünk kell a piaci folyamatokat és a befektetésünk értékét befolyásoló híreket, információkat.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink