Az éjszakai evés lelki okai

Vályi-Nagy Erika | 2012. Augusztus 01.
Éjszakai portyázás a konyhában. Egy kocka csoki, egy keksz. Nem elég, jöhet az ebédmaradék a hűtőből. Hús, krumpli hidegen. Tegnapelőtti fasírt. Parizer mustárral. Mogyorókrém magában. Egy utolsó virsli, és irány az ágy.

– Leginkább fiatal, túlsúlyos nőknél jelentkezik – mondja Gyányi Andrea –, de ne higgyük, hogy
csak elhízottak körében fordul elő ez a betegség. Az éjszakai evés ugyanis amikor elkezdődik, még nincsenek feltétlenül pluszkilók. Ahogy elhatalmasodik a betegség, úgy gyűlik a túlsúly, és úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy valamit tenni kell. És mivel nem segít a fogyókúra, a csodapirula, a sport, mélyebbre kell ásni, és felgöngyölíteni a hátteret. A stresszt, a hormonális egyensúly felbomlását és a rossz étkezési szokásokat.

Egy ilyen éjszaka után nem könnyű a másnap. Bűntudat és kialvatlanság. Fogadkozás, hogy ennek vége, jöhet a fogyókúra meg a sport, és különben is ki kell dobni mindent otthonról, ami egészségtelen és hizlal. Aztán megint lemegy a nap, és nyílik a hűtő. Az éjszakaievés-szindróma kevéssé ismert Magyarországon, ugyanakkor Amerikában már külön betegségként kezelik. 2013-tól – akárcsak az internetfüggőséget – hivatalosan is pszichiátriai betegséggé nyilváníthatják. Az 1950-es években figyeltek fel először a jelenségre, de csak 1990-ben fogalmazták meg a kórképet: éjszakai falásroham, reggeli étvágytalanság, álmatlanság.

Muszáj bekapnom valamit

– Lassan egy éve tart, amióta egyedül élek – meséli Juli, aki elzárkózik attól, hogy teljes nevén szerepeljen. – Nagyon könnyen elszenderedem, de hajnali egy körül felébredek, és nem bírok visszaaludni, amíg nem eszem valamit. Nem vészes, egy kis joghurt müzlivel, hozzá egy kis banán. Nem vagyok alvajáró, teljesen a tudatában vagyok annak, hogy eszem, és azzal is tisztában vagyok, hogy mit, mégsem vagyok képes változtatni. Próbáltam már teát, tejet inni, de nem segített. Egyszer szobabicikliztem is éjjel, de hiába. Amíg nem kapok be valamit, addig nem megy az alvás. Reggel aztán lelkiismeret-furdalásom van, hogy az éjjel felfaltam a reggelimet. Napközben nagyon odafigyelek, hogy mit eszem, és arra is, hogy szakítsak időt a sportra. Szerencsére nem híztam el, mégis nagyon zavar az éjszakai eszegetés. Ami a legrosszabb, hogy az altató sem segít.

A stressz okozza

– Az éjszakaievés-szindróma határterület az étkezési zavar és az alvászavar között –
mondja Gyányi Andrea gasztropszichológus. – Létezik egy másik, nagyon hasonló betegség, az alvással összefüggő étkezési zavar. Az alapvető tünetek megegyeznek: alvászavar, reggeli étvágytalanság, a beteg a napi kalóriabevitel 50 százalékát vagy még annál is többet éjjel fogyasztja. Az alapvető különbség abban van, hogy az éjszakaievés-szindrómában az ember gyakorlatilag alszik, de a tudatosság különböző szintet érhet el. Lehet a beteg teljesen éber, de az is előfordulhat, hogy nincs magánál, és másnap nem is emlékszik, hogy kiette a hűtőt. Ez azonban nagyon ritka. Míg az éjszakai eszegetés, vagyis az alvással összefüggő étkezési zavar a népesség 1-2 százalékát érinti (akár minden negyedik túlsúlyos ember ezzel küzd), addig az öntudatlan zabálások előfordulása ennek a töredéke.

Mária a gyarapodó kilói miatt fordult dietetikushoz. A két hétig vezetett táplálkozási naplóból hamar kiderült, hogy eleinte az este elfogyasztott mézes kenyerek, majd az éjszaka is be-bekapott kekszek, csokik vezettek az elhízáshoz. Itt azonban megállt a tudomány, mert hiába kapott speciális étrendet, jó tanácsokat a napi kalóriamennyiségről, éjszaka kontrollálatlanul tűntek el az újabb csokikockák.
– Jött a következő kör, kidobáltam mindent, ami hizlal. Nem segített, mert amikor felébredtem, csak azt éreztem, hogy csokit kell ennem, különben meghalok. És mivel nem volt, ezért üresen ittam a málnaszörpöt. Ez kicsit csillapította az éhségemet, de valójában nagyon ideges voltam, amiért nem találtam csokit. Másnap aztán vettem.

Mária a dietetikustól pszichológushoz került, ahol világossá vált, hogy a rengeteg stressz miatt gyűri magába az édességet.

Hormonzavar is lehet

– Az éjszakai falásrohamok egyértelműen a stressz számlájára írhatók – mondja dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta, tanácsadó szakpszichológus. – Van, aki inni kezd, más enni. Kevesen tudják, hogy az esti evés súlyos egészségkárosodáshoz vezethet. Testünk egyik nagyon fontos hormonja a növekedési hormon, ami nevével ellentétben nemcsak a testi növekedésért felelős, hanem az enzimek, hormonok és immunsejtek termelésében játszik szerepet, és minden életműködésünkhöz nélkülözhetetlen. Ez a hormon csak az éjszaka első felében termelődik, de kizárólag akkor, ha a vérben nincs inzulin. Ha viszont este túl sok szénhidrátot fogyasztottunk, akkor nem fog képződni. Másik fontos dolog, hogy az éjszakai evőknek bizonyítottan kevés a lektin nevű hormon a szervezetükben, ami a jóllakottság érzéséért felelős, és a melatonin is, ami pedig az alváshoz szükséges. Így viszonylag egyszerű a képlet: a betegek egyre többször fognak felébredni, éhesek lesznek, esznek, az evés után elalszanak, majd egy-két óra múlva újra kelnek, és kezdődik minden elölről. Reggel fáradtan ébrednek, hiszen nem aludták végig az éjszakát, és az alvásuk se volt pihentető teli gyomorral. Másnap pedig a bűntudat gyötri őket a falásroham miatt. Ezért a nap első felében alig esznek, de az esti órákban már annyira megéheznek, hogy kieszik a hűtőt. És kezdődik az egész elölről…

Van kiút?

– A legnagyobb baj, hogy nem vesszük komolyan ezt a problémát – hangsúlyozza Fogarassy Éva. – Míg külföldön már régen felismerték, hogy ez egy súlyos betegség, addig itthon még alig hallottak
róla. A magyar társadalom a mai napig nem tud mit kezdeni a psziché zavaraival, inkább rálegyintenek a tünetekre: „jódógába” nem tudja már, hogy mit csináljon. A körzeti orvos se tudja, hogy hova irányítsa a beteget, ezért inkább felír egy altatót. Esetleg étkezési tanácsot ad. Pedig szakértői segítség – stresszkezelés, pszichoterápia – nélkül alig van kiút a betegségből.

Gyányi Andrea gasztropszichológus is megerősíti, hogy a gyógyítás többféle terápia kombinálásával zajlik. Az esetek nagy részében nagyon jó eredményeket hoz a stresszoldás, pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés (felborult leptin-, melatonin- és szerotonin-háztartás helyreállítása). Fontos, hogy táplálkozási szakértő is segítse a gyógyulást, és elmondja, milyen az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés. És bár a betegség főleg a túlsúlyos embereknél fordul elő, mégis abba kell hagyni a nullkalóriás, ételmegvonásos fogyókúrázgatást. Ezalatt az időszak alatt ugyanis kiéhezik a szervezet, és amikor a beteg már nem tudja tartani magát (általában éjjel), nekiesik a hűtőnek.

A kulcskérdés azonban az, hogy felismerik-e a betegséget. Szól-e a családban valaki, hogy megint elfogyott az éjjel a mogyorókrém? Komolyan veszik-e a problémát, és keresnek-e szakértői segítséget? Mert amíg a szőnyeg alá söpörjük a pluszkilókat, a napi idegeskedést, az álmatlanságot, addig nem jutunk előbbre.

Exit mobile version