1. Ha újraélhetné élete egyetlen pillanatát, melyik lenne az?
A férjemmel való veszekedéseket szívesen visszapörgetném, és másképp viselkednék. Ugyanez a helyzet anyukámmal is. Visszatekerném, és akkor talán megfontoltabb lennék.
2. Sokan sokfélét írtak, mondtak már önről. Ki volt az, aki a legjobban elkapta az ön lényegét, és mit mondott pontosan?
A 39. születésnapomra kaptam egy könyvet a naplósoktól, amibe mindenki írt valamit. Szalay Ádám ezt: „Hadika, ha beledöglik is, jó riportot csinál, csak sajnos mindenki más is beledöglik.” De az Azurákét is szeretem: „Hisztis boszorkány, nagyszájú pomádékirálynő, giccses divatikon, néha Szörnyella magyar hangja, de akkor mégis miért szeretjük?”
3. Mit csinál legszívesebben olyankor, amikor nem kell csinálnia semmit?
Olvasok. Mindent, ami szépirodalom. Este, amikor már nincs zsivaj, ágyban fekve, sajtot majszolgatva.
4. Mi volt élete legfájdalmasabb élménye?
Két haláleset. Az egyik a gyermekemé, akit húszhetes terhesen veszítettem el, a másik pedig a szerelmemé, még a férjemmel való megismerkedésünk előtt.
5. Mi az a tulajdonság, amit leginkább kedvel a másik nemben?
A humort, már akinek van, és az önbizalommal teli lazaságot, ami nem összekeverendő a felfuvalkodottsággal. A frusztrált, görcsös férfiak kíméljenek, annak itt vagyok én.
| Névjegy • 1971-ben született, férjezett, egy kisfiú és egy kamaszlány édesanyja. • A Színház- és Filmművészeti Főiskola tévé- és dokumentumfilm-rendező szakán végzett. • Pályafutását a Krónika című rádióműsorban kezdte, 12 évig dolgozott a Napló (tv2) riportereként, jelenleg a Forró nyomon (RTL2) főszerkesztő-riportere. • Nevéhez fűződik az Igazi vészhelyzetben, illetve a Gyerekkórház című dokumentumfilm-sorozat, munkájáért megkapta a Magyar Orvosi Kamara médiadíját, kétszer választották az év televíziós szerkesztőriporterének. • Novemberben jelenik meg első könyve, az Egy tökéletlen anya naplója. |
6. Kinek a tehetségét irigyli legjobban?
Rangos Katalinét, ő a példaképem. Szeretném a mesteremnek nevezni, remélem, elfogad tanítványának. De ott van Grecsó Krisztián és Bächer Iván is. Az ő tehetségüket boldogan magaménak tudnám.
7. Mi az a téma, ami a leginkább idegesíti, amiről nem szeret beszélni?
Idegesít, amikor azt nyomják a médiamamák a nők arcába, hogy ők azért élnek olyan csodálatos életet, mert minden körülmények között helyt tudnak állni. És persze lobogó hajjal, tűzpiros körmöket villantva ugrálják át a vizesárkokat. Mindenki más pedig genetikai defektnek érezheti magát, ha őket hallgatja, nézi. Nem gondolom, hogy csak egy tökéletes „imidzsű” nő vagy család lehet normális, és nem is vagyok hajlandó ezt a képet sugározni magamról.
8. Mi az az emberi hiba, amit a legkönnyebben tolerál?
A linkség, de attól függ, mivel párosul. A buta linket nem tudom tolerálni, de a tehetséges linket igen. Azt vettem észre, hogy az igazán kreatív emberek általában linkek, például a határidők betartásában.
9. Hisz a halál utáni életben?
Nem. Semmi ilyenben nem hiszek, megrögzötten földhözragadt vagyok. A halál utáni élet szerintem addig tart, ameddig a szeretteink emlékeznek ránk.
10. Melyik a kedvenc idézete?
Ez nem „a” kedvenc idézetem, hanem most a kedvencem, ezért is választottam a könyvem mottójául. Örkény István 22 éves korában írt egy könyvet, ami évtizedekig lapult egy bőröndben, és amit özvegye, Radnóti Zsuzsa talált meg. Ezt a regényt idén adták ki először, ebben van ez az idézet: „A legnagyobb titok a család, ezt nem lehet kiboncolni, sem feltárni. A családban hinni kell, különben önmagát taszítja ki az ember. Aki nem hisz a családban, abból földönfutó lesz. A család végtelenül egyszerű, de ugyanakkor kifejezhetetlen és zavaros.”
+1. Ki játszaná önt az életéről szóló filmben?
Talán Pumukli. Soha nem gondoltam még rá, hogy megfilmesítenék az életem. Inkább azzal szoktam foglalkozni, hogy én kiről forgatnék.
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
