Kedves Lilla!
26 évi házasság után derült ki a férjemről, hogy megcsalt, többször is. Három évvel ezelőtt HPV vírusfertőzést diagnosztizáltak nálam a nőgyógyászati rákszűrésen, akkor borult ki a bili, hisz csak tőle kaphattam meg. Egy hétig tartó veszekedések, sírásba forduló beszélgetések után bevallotta a második, majd a harmadik nőt is. És milyen nők! Igénytelenek, nyolc osztályt végzettek… Képtelen vagyok ezek után megbízni a férjemben, annak ellenére, hogy elhatároztuk: folytatjuk tovább. Van két felnőtt lányunk, összekötnek az anyagiak és a 29 év együtt töltött idő. De a kapcsolatunk nagyon megromlott, folyamatosak a viták csip-csup ügyek miatt. Tisztában vagyok vele, hogy a valódi probléma nem az, hogy miért hagyja széjjel a telefonját, kulcsát stb. Én mint nő érzem teljesen megalázottnak, értéktelennek, semminek magamat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a férjemnek újabban korai magömlése lett. Gondolom, borzasztó ez számára, azért nem beszél róla, és nem is közeledik hozzám. Én ezt úgy élem meg, hogy már nem kellek neki, hogy nem vagyok szexuálisan vonzó számára… Mindig arra várok, hogy egyszer talán majd ő fog azzal előállni, hogy rendezzük a kettőnk kapcsolatát, hogy egyszer végre neki lesz a fontosabb, és nem nekem! Ön mit tenne a helyemben? Ágnes
Kedves Ágnes!
A levelét olvasva újra rácsodálkoztam, milyen végtelen lehet egy asszony szerelme! Ön még mindig kitart, ragaszkodik, holott a férje darabokra tépte a kettőjük közti bizalmat, lojalitást, szerelmet. Nem elsősorban azzal, hogy megcsalta, hanem azzal, hogy még akkor sem volt őszinte önhöz, amikor pedig veszélyeztette az egészségét. Nézzen szembe önmagával: volt-e önök között valaha igazán bensőséges, nyílt, egymásért felelősséget vállaló kapcsolat? Ha igen, mikor veszett el? Én hiszek abban, hogy a bizalmat újra lehet építeni, de ahhoz ketten kellenek. Ha a férje hallgat, bezárkózik, ráadásul szexuálisan is elutasítja önt, nem marad más hátra, mint új stratégiát választania. Azt ajánlom, húzza ki magát végre, és próbáljon egy kis távolságot tartani a párjától! Mint írja, mindig önnek volt fontosabb ez a kapcsolat. Itt lenne az ideje megtudni, vajon a férje hogyan érez. Képes-e még tenni azért, hogy visszahódítsa önt? Gondoljon arra, hogy mi minden van a tarsolyában: intelligens, mutatós nő, és még csak az élete közepén tart! Ha a férje ezt már nem képes meglátni, ön hiába erőlködik tovább, csak egyre méltatlanabb helyzetbe kerül. Bele is betegedhet a folyamatos elutasításba, megaláztatásba. Én az ön helyében valahogy felülemelkednék a múlton. Ne ezen múljon a döntése, inkább a jelenre koncentráljon! Próbálja meg egy kicsit megerősíteni magát, és a saját lábára állni. Foglalkozzon még többet a külsejével, elevenítse fel a barátságait, és járjon minél gyakrabban társaságba. Ha ezzel sem tudja felébreszteni a férje érdeklődését, akkor lehet, hogy másképp kellene terveznie a jövőt. Tudom, hogy ez nagyon nehéz ennyi év után, hiszen szinte összenőttek, de önnek most az lenne a gyógyszere, ha újra felfedezné önmagát. Vágjon bele, még semmi sincs veszve!
Ha nincs kéznél egy barátnő, vagy egyszerűen csak nem mondhatod el senkinek, írj nekem! Megtalálni a harmóniát a szerelmi életünkben az egyik legbonyolultabb feladat. Néha jól jön egy kívülálló, aki rálát a problémáinkra. Címem: lilla.koronczay@sanomamedia.hu
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
