„Jó estét! A mi cégünk tizennyolc éve foglalkoztat embereket az ország egész területén. Nekünk az a célunk, hogy azoknak is legyen állásuk, akiknek nincs! A mi cégünk kisautók összeszerelésével foglalkozik. Tudást nem igénylő munka, amely bármilyen napszakban, egyszerűen elvégezhető, és jól is lehet vele keresni. A cég biztosít önnek minden szükséges anyagot, hetente akár 50 000 forintot is kereshet! A szerződést az első szállítmánnyal küldjük, mivel ez bejelentett munka! Minimális egyszeri befektetés, 2000 Ft kaució szükséges hozzá.”
Ugye csábítóan hangzik? „Otthon végezhető”, „magas fizetés”, „bejelentett munka” – ezek azok a hívószavak, amelyek sokak számára igen jól csengenek, hiszen aki nem tud nyolcórás bejárós állást vállalni, vagy éppen régóta keres és nem kap munkát, annak mentőöv lehet egy ilyen lehetőség. Ám gyanús lehet, ha egy hirdetés túl jól hangzik. Sokan mégis fizetnek, mondván, ha nem teszik, nem is derül ki, hogy életük lehetőségéről van-e szó. Egy-kétezer forint talán még az álláskeresőknél is akad, így megkockáztatják. És hát szó szerint olyan, mintha kockajátékra tették volna fel: a pénzkérő hirdetések nagy részéről kiderül, hogy nincs mögöttük valós vállalás.
Még mi fizetünk
Az átverések persze sokszínűek és nem mindig ilyen egyértelműek. Hiszen van, hogy igenis munkát kínál a cég, csak éppen nem azt, nem annyiért és nem olyan feltételekkel, ahogyan ígérte. Nem jelentenek be, nem adnak szabadságot, nem fizettek ki – hogy csak a leggyakoribb panaszokat említsük. Kevés olyan rideg és embertelen dolog van, mint épp azokat kihasználni, akik a legkiszolgáltatottabbak ma egy nehéz gazdasági helyzetben. Akik sokszor már bármit vállalnának, csak ne lássák kilátástalannak a jövőjüket.
Valaki most megelégelte, hogy ennyien élnek másokból, és arra gondolt, legalább ne tehessék könnyen. Ha sokszor nehéz is bizonyítani a visszaéléseket vagy sokan „kicsinek” érzik magukat ahhoz, hogy mondjuk egy perben felvegyék a harcot (pláne hogy épp elég idegeskedéssel fizettek már eddig is), legalább tehessék közzé sérelmüket, ha magukat nem is, talán másokat még meg tudnak védeni attól, hogy bedőljenek.
Ezen elgondolásból jött létre a Feketelista Álláskeresőknek, vagyis olyan álláshirdetések és cégek gyűjtőhelye, amelyek „megvezették, megkárosították az álláskeresőket, munkavállalókat” – írják a bemutatkozásban, majd hozzáteszik: „Ha ilyen jellegű céggel, hirdetéssel találkoztok, küldjétek el nekünk. Minél többen leszünk, annál több átverést tudunk felkutatni, így magunkon és más álláskeresőkön is segíthetünk.”
Panaszáradat
A kezdeményezést másfél nap alatt ezerötszázan lájkolták, és már most végeláthatatlan a tisztességtelennek kikiáltott cégek, magánszemélyek, hirdetők listája.
„Egy hónapot dolgoztam ott fizetés nélkül… és folyamatosan hirdetnek!”
„Otthoni borítékolási munkát ígér, előre kell utalni 700 forintot, de nem küld semmit.”
„Majdnem egy hónapig dolgoztam nála informatikusként, majd letagadta azt is, hogy valaha látott.”
Így sorjáznak a panaszok. A „bejelentők” leírják, mit ígértek nekik, milyen néven, milyen e-mail címmel és hová kellett pénzt utalni, vagy épp mi történt az elbeszélgetésen. Hogy melyik álnév mögött rejtőzik ügynöki munka, és ki az, aki recepciós helyett valójában szexpartnert keres: „Szia! A hatalmas túljelentkezés miatt az állás sajnos betelt. Ha esetleg független lány lennél, akkor olvasd tovább. Saját részre titkos szabadidőpartnert (sex) keresek, amit havi 300ezer forinttal honorálnék.”
Ez azért ritka eset, a többség külföldi munkaszervezőkre, bedolgozási tevékenységet ajánlókra, hoszteszeket keresőkre, ügynökcsoportokra, vagy úgy általában az építőiparra/vendéglátóiparra haragszik. Hihetetlen, de a levelek szerint igen sokan képesek arra, hogy akár több hónapnyi foglalkoztatás után egyáltalán nem fizetnek valakinek, vagy épp próbaidősökkel dolgoztatnak folyamatosan.
Vagdalkozni veszélyes
Szakértők  Kérdezd szakértőnket! Több szakértő |
Összességében nem rossz ötlet hát „feketelistát” szerkeszteni az átverőkből, igény nagyon is van rá, ám kérdés, hogy ez-e a megfelelő fórum erre. Hiszen – és ez több felhasználóban is felmerült – az efféle közzététel akár pereket is megalapozhat. Az állításokat ugyanis bizonyítani kell, az pedig nem is mindig olyan egyszerű mondjuk egy megtévesztés esetén.
„Ugye ti sem gondolhatjátok komolyan, hogy mindig a munkavállalónak van igaza?” – kérdezi az egyik kommentár, más pedig hozzáteszi: „Ha valaki rosszindulatból egy korrekt, de konkurens cég adatait teszi fel, akkor azzal mi van?”
Az ügyvéd szerint először is fontos különválasztani a nyilvános adatokat a személyesektől. Ez alapján közzétehető egy cég – egyébként is nyilvános – neve, telephelye, tevékenységi formája vagy hirdetése, ám a vezetőjének személyes adatai, esetleg mobilszáma már jó eséllyel a jog által védett adatok körébe tartozik. Ami pedig a vádakat illeti, nem árt, ha az állításainkat bizonyítani tudjuk: „A személyes adatok közzétételét bármikor kifogásolhatják, de egyéb megalapozott tényállítást csak abban az esetben, ha az önmagában személyhez fűződő jogot sért – tájékoztatott dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd. – Ha valaki feltételezett bűncselekményről vagy jogsértésről nyilatkozik, és annak megtörténtét igazolni tudja, akkor valószínűleg nem sérti a személyiségi jogokat. Ami pedig speciálisan a jó hírnév megsértéséhez fűződő jogot illeti: megsérteni a jó hírnevet csak akkor lehet, ha valakinek van »jó híre«, vagyis van mit megsérteni, és csak olyan állítással, amely önmagában valótlan, vagy az állítás valós tényt tüntet fel hamisnak.”
A Nők Lapja Café megkereste a profil létrehozóit is, ám ők úgy nyilatkoztak: „Ameddig nem alakul ki véglegesen a kezdeményezésünk technikai oldala, addig nem szeretnénk élni a lehetőséggel.”