Növényvédelem? – Csak természetesen!

Domonyai András – MonJardin | 2013. Március 21.
Láttam egy régi szatirikus plakátot, amelyen ez szerepelt: "Segítség! Nem lehet kapni sehol narancsot!" A természetes növényvédelemről szeretnénk beszélni, de a témához ez a dolog szorosan hozzátartozik.
Növényvédelem? – Csak természetesen!

Mi, fogyasztók azt szeretnénk, hogy mindig vehessünk zöldségeket, gyümölcsöket, megfizethető áron. Nagyanyáink idejében a zöldség szinte kizárólag az adott tájegységnek megfelelő, szezonális terméket jelentette. Ezért csodálatos változatossággal és fűszerezéssel tették el ecetesen, olajosan, befőttnek, aszalványnak a különböző terményeket. A világ átalakult: ma friss termékre van szükség és kereslet. Mindez azt jelenti, hogy a kertészetekben beindult a tömegtermesztés. De ahol sok az egyfajta növény, ott sok az azt kedvelő kártevő is. Mi a megoldás? A betegségektől szenvedő növényeket „gyógyítani” kell – megjelent az üzemi vegyszerezés. Csak ezzel lehetett egész évre garantálni a folyamatos és nagy tömegű termelést.

Fontos a talaj egészsége

Kezdjük vázlatos gyorstalpalónkat a gyökerektől. A talaj nem holt anyag, nyüzsgő életnek ad otthont, baktériumok, gombák összhangja teszi egészségessé. A szerves anyagok bontását szorgos talajlakók végzik. Egyensúlyuk felborulásával kártevők jelennek meg. A megfelelően lazított, levegős, változatos növényfajokkal vegyesen ültetett, kevéssé bolygatott talaj a mi barátunk. Hogy megteremtsük a kellő talajegyensúlyt, balkonkertünkbe is vessünk mustárt, bársonyvirágot, cickafarkat, kaprot, babot vagy borsót a növényeink közé. Ezek a „kertdoktorok” hatóanyagaikkal önmagukban is elriasztják az egyes kártevőket.

 
 
 

Érthető, hogy manapság elkezdtünk visszatérni a természeteshez, szeretnénk újra eredeti ízeket érezni, a vegyszereket pedig elkerülni. Ha teljesen biztosak akarunk lenni abban, hogy élelmünk egészséges, termeljük meg magunk!


Fokhagyma és csili – elűzik a bajt!

Ha mégis megjelenik valamilyen egyszerűbb betegség, levélfoltosodás, száradás a növénykén, natúrszappanos vizes lemosással, csilipaprika vagy fokhagyma tejes oldatával vehetjük fel első körben a harcot ellenük. Palántázás közben találkozhatunk a sokat emlegetett „palántadőlés” nevű kórral: az addig egészségesnek tűnő palánták hirtelen lekonyulnak a talajban elszaporodott gombák miatt. Egy egyszerű szerrel megelőzhetjük a bajt: fél liter meleg víz és egy deci tej keverékébe áztassunk két-három napra 2-3 gerezd reszelt fokhagymát. Az így kapott eleggyel a kis palánta talaját és a már nagyobb növényt is hetente permetezhetjük. Szárított csilivel hasonlóan készül a gyógyszer, de ebből kevesebb is elég, egy késhegynyit áztassunk a vizes-tejes keverékben pár napig, majd használjuk!

Kitűnő párosok

Sok kertész a kertjébe elszórva, „gondolom-formán” fokhagymagerezdeket is tűzdel, a fejlődő növényt használva természetes növényvédőnek. Kertünk változatossága nemcsak többféle termést eredményez, hanem egyes növények szeretnek is egymás közelében lenni. Jobb terméssel, jobb fejlődéssel hálálják meg egymás közelségét, természetes védekezőrendszereik is jobban működnek. Paradicsom-bazsalikom, borsó-padlizsán, zeller-cékla együtt ültetve teljesen természetes, egészséges terméssel fogja megajándékozni a szorgos és figyelmes kiskertészt és családját.

Jordán Adél fotózásán jártunk, nézzétek  meg videónkat!

 

 

 

Exit mobile version