Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni a büntető törvénykönyv módosításáról szóló javaslatot, miszerint a családon belüli erőszakot súlyosabban szankcionálnák, valamint külön tényállást kapna a hozzátartozó bántalmazása.
Az új tényállás kiterjedne a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is. A benyújtott javaslat alapján a bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy az elkövetéskor vagy korábban a felek közös háztartásban vagy egy lakásban éljenek. A módosítás három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a legalább két, „rövid időközzel elkövetett” könnyű testi sértést és becsületsértést, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabna ki rendszeres súlyos testi sértés, a személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés esetén.
A kormányzat szerint a tervezet kompromisszumos megoldás, amelyet a civil szervezetek is el tudnak fogadni – a nőjogi aktivisták ezt másképp gondolják.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség álláspontja az, hogy a tervezet nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak és a gyakorlati tapasztalatokon alapuló igényeknek. Szerintük ugyanis az áldozatok legszélesebb körének a cselekmények legszélesebb körével szemben kell védelmet nyújtani, melyhez az együttélést nem lehet feltételül szabni.
A tervezet kizárja a védelemből a nem házas vagy nem élettárs partnereket és azokat, akik sosem éltek együtt. A büntetendő cselekményeket pedig – mint mondják – önkényesen válogatta: vannak benne olyanok, melyek kapcsán szinte soha nem indul eljárás, míg kimaradnak olyanok, melyeket gyakran elkövetnek, mint például a gazdasági ellehetetlenítés vagy az elszigetelés.
„Eddig sem az volt a baj, hogy akiket elítéltek, túl enyhe büntetést kaptak, hanem az, hogy az igazságszolgáltatás működtetői nem voltak hajlandóak el-, illetve felismerni a családon belüli erőszakot – magyarázza a szervezet képviselője. – Annak tipikus megnyilvánulási formáit csak a már létező kategóriákba tudták begyömöszölni, ami alapvetően idegenek közti konfliktusok kezelésére alkalmas, s nem tudta megragadni azt a sajátos, alá-fölé rendeltségen alapuló, a szeretet és a megfélemlítettség közt mozgó ciklikusan erősödő folyamatot. Ahelyett, hogy a minisztérium ezt kiküszöbölte volna, gondoskodott róla, hogy az új szabályozás ne sok vizet zavarjon. A lelki bántalmazásnak az erőszakos párkapcsolatokra jellemző kényszerítő ellenőrzés formáját sem említi például a módosító javaslat, és ez alatt nem egy esti családi vitát kell elképzelni, hanem komoly szisztematikus lelki terrort.”
A civilek azt szeretnék, hogy az is legyen bűncselekmény, ha valaki gazdaságilag lehetetleníti el hozzátartozóját, például a közös vagyon kisajátításával, a közös cég „kiürítésével”, a bántalmazott fél anyagi függésbe hozásával.
A törvénymódosító javaslat alapján a törvény nem vonatkozik azokra, akik nem élnek vagy éltek egy fedél alatt: így a törvény nem értelmezhető a hajléktalanokra, hatásköre nem terjed ki olyan párokra, akik külön háztartást vezetnek.
| A falak beszélnek az áldozatok helyett Budapesten, a Nyugati téren május 19-ig áll egy speciális telefonfülke, amely a családon belüli erőszakról mesél. Neves színművészek és közéleti személyiségek közreműködésével rekonstruálták a NaNE segélyvonalára beérkező hívásokat, a legjellemzőbb problémákat, amellyel bemutatják a családon belüli erőszak különféle típusait. Ezen kívül a főváros több pontján láthatók lesznek azok a QR kódok, amelyeket leolvasva „Falmonológokat” hallhatnak az érdeklődők: a családon belüli erőszak áldozatai helyett a falak mesélnek arról, mik történtek a szobában. |